Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A honvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BEJCZY SÁNDOR (Kisgazda) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELETI GYÖRGY (MSZP)
2095 következő bekezdést javaslom az Alkotmány kiegészítéseként: "A Magyar Köztársaság fegyveres erői nem rendelkeznek és a jövőben sem rendelkezhetnek tömegpusztító fegyverekkel. Idegen hatalom nem telepíthet és nem szállíthat ilyen eszközöket az ország területén, illetve légterén." Ezt rendkívül fon tos megállapításnak tartom, különös tekintettel arra, hogy a tisztelt Ház ez év tavaszán a honvédelmi alapelvek tárgyalásánál szinte szó szerint ugyanezt a mondatot elfogadta. Akkor a honvédelmi miniszter úrnak tettem egy javaslatot: tekintettel arra, hogy ez a megállapítás sokkal nagyobb jelentőségű és fontosabb, mint hogy egyszerűen egy parlamenti határozatban maradjon meg, ezért a Kormány kezdeményezze, hogy ez a passzus az Alkotmányba kerüljön. Miniszter úr akkor úgy fogalmazott, hogy ennek elvben semmi akadálya nincs. Csupán azt mondta, hogy mivel mérlegelni kell az Országgyűlés törvényalkotási programjának zsúfoltságát, illetve azokat a körülményeket, amelyek között ez az Alkotmányba illeszthető, ott akkor a Kormány ezt a javaslatot nem továbbította. A zt gondolom, ehhez képest egy nagyon komoly változás állt be, ugyanis a honvédelmi bizottságban a javaslatom tárgyalása során a Kormány részéről a következő állásfoglalás hangzott el: az Alkotmányba foglalás rendkívüli mértékben megkötné a Magyar Köztársas ág kezét, ami egy esetleges NATOcsatlakozás alkalmával komoly korlátot jelenthet, esetleg gátja is lehet a NATOhoz való csatlakozásnak. Ez, kérem szépen, egy teljesen új helyzet. Tavasszal a honvédelmi miniszter úr nem látta elvi akadályát egy ilyen alko tmánymódosításnak, ősszel, tél elején a Kormány elvi akadályt lát; nevezetesen azért, mert elképzelhető, hogy a NATOhoz való csatlakozásunkat akadályozhatja meg, ha az Alkotmányunkban megfogalmazzuk: tömegpusztító fegyverrel sem a Magyar Honvédség, sem má s idegen hatalom Magyarországon vagy légterében nem rendelkezhet. Ezek után engedjék meg, hogy feltételezzem, hogy esetleg tavasz óta a NATOhoz történő csatlakozás bizonyos tárgyalásai során felvetődhetett egy ilyen igény, hiszen tavasszal nem volt elvi a kadálya, most van. És tudják, hogy tavasz óta számos tárgyalás történt annak érdekében, hogy vagy Magyarország, vagy KözépEurópa néhány országa egy kisebb csoportban felvételt nyerhessen a NATOba. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy valamikor a szov jet hadsereg ideiglenesen Magyarországon állomásozó alakulatai… (Dr. Varga János: Ideiglenesen!) … ideiglenesen, ezt mondtam … alakulatai tároltak Magyarországon atomtöltetet, mint utóbb kiderült. Ez teljes joggal váltotta ki a közvélemény felháborodását, hiszen Magyarország területére a magyar Kormány állítólagos tudta és beleegyezése nélkül hozták, illetőleg azt tudjuk az azóta megjelent sajtónyilvánosságból, hogy elszállításáról tudott az akkori magyar kormány, és Németh Miklós is tájékoztatta erről Anta ll miniszterelnök urat, amikor részére a miniszterelnöki funkciót átadta. (11.20) (Dr. Szabó Lajost Juhász Péter váltja fel a jegyzői székben.) Én azt gondolom, ez a felháborodás teljesen jogos volt, hiszen nem azt jelentette ez, hogy a Magyar Köztársaság esetleg alkalmazta volna az atomfegyert, hanem hogy a Magyar Köztársaság evvel úgynevezett célországgá vált egy fegyveres konfliktus esetére; és véleményem szerint teljesen mindegy, hogy egy ilyen atomtöltetnek a borítójára milyen ország felségjele van fel festve, ez mindenképpen kifejezetten súlyos veszélyt jelent a Magyar Köztársaság biztonságára. Éppen ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, gondolják meg ennek az alkotmánymódosításnak a szavazásánál: a Magyar Köztársaság biztonságának egyik nagyon fonto s pillére lehet az, hogy se a magyar hadsereg, se pedig idegen ország hazánk területén ilyen tölteteket ne tárolhasson. Egyébiránt pedig, amennyiben a NATOnak valóban ilyen feltételei lennének a felvételünkhöz, akkor én úgy gondolom, hogy ezt a felvételt is meg kellene gondolni. Éppen ezért a Szocialista Pártnak az az elképzelése — amelyet már régebben is megfogalmazott — , hogy a NATOba való felvétel népszavazás után történhessen, akkor, amikor a közvélemény kinyilvánítja egyértelműen a NATOba való felvé teli kívánságunkat. Legjobb tudomásom szerint ugyanakkor a NATOnak —
