Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A honvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BEJCZY SÁNDOR (Kisgazda) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELETI GYÖRGY (MSZP)
2096 legalábbis nyilvánosan — ilyen feltételei nincsenek. Sőt az a jelenlegi tárgyalások egyik legnagyobb problémája, hogy a NATO nem nyilvánítja ki nyilvánosan azt, hogy milyen feltételek me llett — akár haditechnikai, akár a hadsereg struktúráját illető feltételek mellett — hajlandó Magyarország tagfelvételéről érdemben tárgyalni. Én azt gondolom, ha a NATOhoz való tagfelvételünknek ez a feltétele — és ezt megismétlem — , akkor alaposan meg k ell gondolnunk a NATOhoz történő csatlakozásunkat. Úgy hiszem, ez az Alkotmányba történő beemelés a biztonságon túl mást is szolgálhatna. Azt is szolgálhatná, hogy Magyarország az Alkotmányban mint alaptörvényben kinyilvánítaná azokat az eltökélt szándéka it, amelyeket különböző nemzetközi szerződések aláírásával már kinyilvánított, s amely a tömegpusztító fegyverek korlátozására vonatkozik. Volt egy másik módosító javaslatunk is Nagy Tamás képviselőtársammal, amelyben idegen csapatok Magyarország területér e történő betörése, vagyis támadása esetén a Kormány intézkedési lehetőségeit határoztuk meg. Ezt a javaslatot elvetették. Szeretném bejelenteni, hogy készen van egy csatlakozó módosító javaslatunk, és ezért kérem az elnök urat, tegye lehetővé, hogy ezen a héten még be lehessen nyújtani csatlakozó módosító javaslatot, hiszen olyan jelentős kérdésről van szó, amelyet több jogásszal, szakemberekkel kellett megkonzultálni, s ennek alapján készült el ennek a csatlakozó módosító javaslatnak egy nyers változata. Ennek a tisztázása a héten megtörténik, és be tudjuk nyújtani a tisztelt Házhoz. Ezen túlmenően jó néhány módosító javaslattal éltem a honvédelmi törvény tekintetében, amelyek — meg kell mondanom őszintén — nem váltották ki a bizottságok többségének egyeté rtését. Engedjék meg, hogy ezek közül csak néhányat megemlítsek, nevezetesen azokat, amelyeknek az el nem fogadása véleményem szerint talán hiba lenne. Itt elsőként azt szeretném mondani, hogy javasoltam a hivatásos katonák nyugdíjkorhatárának a törvényben történő megállapítását, nevezetesen úgy, hogy a hivatásos katonai szolgálat felső korhatára a betöltött 55., tábornokok esetében pedig a betöltött 60. életév lenne. A kormányzat képviselői ezt a javaslatot elvetették, hogy ez a honvédelmi törvényben jelen jen meg. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy tudomásom szerint a rendőrségi törvény most folyó többpárti tárgyalása során pontosan a kormányzat az, amely a rendőrségi törvényben szeretné megjelentetni a rendőrök nyugdíjkorhatárának megfogalmazását; vagyis úgy tűnik, más koncepció érvényesül e tekintetben a Honvédségnél, és más koncepció érvényesül a rendőrségnél — holott azt gondolom, a Kormánynak kellene eldöntenie, hogy a fegyveres erőknél, illetve a rendészeti szerveknél fegyveres szolgálatot teljesítők kor határának meghatározását hol, milyen formában kellene rögzíteni: a honvédelmi törvényben és a rendőrségről szóló törvényben; vagy mindkét esetben ezt kivenni és más szabályozás formájában megoldani. Én mindenesetre azt javasolnám, hogy ez itt a honvédelmi törvényben legyen meghatározva, azon egyszerű oknál fogva, mert ez a hivatásos állomány számára egy hallatlan nagy biztonságot jelentene, ugyanis több helyen többen megfogalmazták, hogy vannak olyan információik, amelyek a hivatásos katonák nyugdíjkorhatár ának a felemelését jelentenék. Köztudott, hogy a Parlament elfogadott már a nők nyugdíjkorhatárával kapcsolatosan egy ilyen emelésről szóló törvényt, így saját magukra nézve sem tartják ezt kizártnak. Szeretném hozzátenni, hogy a hivatásos katonák életü k során, hivatásuk teljesítése közben, sajnos, olyan mértékben elhasználódnak, ami valóban indokolja számukra az 55 éves kor megállapítását, hiszen legjobb tudomásom szerint a hivatásos katonák várható élettartama nem éri el a 60 évet, vagyis az 55 év fölé való sorolás eleve azt jelentené, hogy sok hivatásos katona nem élvezhetné a nyugdíj során a megérdemelt pihenést. A következő javaslatom, amely, úgy gondolom, figyelemre méltó lehet a tisztelt Ház számra, az a sorkatonai szolgálatra 17 éves korban történ ő bevonulással függ össze. Szili képviselőtársam már beszélt erről a kérdésről. Én szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy az újonnan készülő honvédelmi törvény alapszövege ezt úgy határozza meg, hogy 17 éves korban behívható az az
