Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
201 igazságügymin iszter alkotmányjogásznak tartaná magát, de nem is kellene, hogy az legyen — , Katona Béla azonban megkérdezhette volna a jogi szakértőit, hogy a jog nem feketefehér dolog. Az alkotmányértelmezés kérdésében is lehetnek különböző jogi álláspontok. Itt a dön tő az, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése a kötelező álláspont. Azt lehet jogilag vitatni, de betartani feltétlenül be kell. És ezért volt a mi törekvésünk, hogy ezzel az alkotmányértelmezéssel összhangban álló másik javaslatot terjesszünk elő. És ez a javaslat — 99%ában — kiállta az alkotmánybírósági próbát. Egyetlenegy passzusában minősítette az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek. Ez az egyetlenegy passzus, ami most a jelenlegi vita tárgya, amit Horváth Béla képviselő úr kezdeményezése alapj án a tisztelt Háznak ki kell küszöbölnie. Én azt hiszem, hogyha egy ilyen kérdés fölmerül, az egész kárpótlási folyamat törvényhozási rendezésének végefelé, akkor az egy teljesen természetes kérdés, és egy közös feladata a tisztelt Háznak, amihez nem lehet úgy hozzászólni, hogy most utólag kérdésessé tesszük az egész kárpótlási folyamatot. Ez legfeljebb csak arra mutat rá a kárpótoltak szemében, hogy változatlanul nem támogatják az ellenzéki pártok, illetőleg azok, akik ilyen határozottan föllépnek ellene, a kárpótlás kérdését. Én azt hiszem, hogy ehhez csak úgy lehet hozzájárulni, hogy mindenki Horváth Béla kérésének megfelelően konstruktív módon vesz ebben a vitában részt. Mint ahogy — hangsúlyozom — Juhász Pál hozzászólását én mindenképpen így értékeltem, mert ő fölvetett egy másik megközelítési irányt, amit a vita során meg kell vitatni és gondolkozni kell rajta, mert valóban az a másik megközelítési iránya a dolognak. (11.50) De hát erre való a parlamenti vita, és úgy gondolom, hogy nem elsősorban arra, hogy a térnek beszéljünk, a kihangosítás következtében előállott lehetőséggel élve. Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a továbbiakban erre próbáljunk koncentrálni, mert akkor mód lesz arra, hogy ezt az egyetlen passzusában megjelenő alkotmánye llenességet a kárpótlási megoldás során együtt, közös erővel kiküszöböljük és egy olyan törvényt hozzunk, amely minden vonatkozásban kielégíti az alkotmányosság igényeit, a kárpótoltak érdekeit és a mezőgazdaság működőképességét is, valamint a költségvetés egyensúlyban tartását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Kétperces reagálásra megadom a szót dr. Katona Béla képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Katona Béla (MSZP) KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy Kónya Imre újból ilyen hozzászólásokra ragadtatja magát. Nagyon sajnálom, mert az utóbbi időben nem ilyenhez voltunk hozzászokva tőle. Nem hiszem, hogy Kónya Imrét bárki felhatalmazta arra, hogy minősítse mások hozzászólását. Pe rsze nem is törekszem arra, meg kell mondanom, személyemben, és a szocialista frakció sem, hogy Kónya Imre tetszését kivívjuk egyegy hozzászólással. Azt szeretném elmondani, hogy az a régóta elfelejtett — azt hittem, hogy elfelejtett — érv, hogy a konkrét tények helyett előkapunk ilyen szlogeneket, hogy mit csináltak az MSZP elődei, azt hiszem, hogy egy törvényjavaslat során ez még Kónya Imre szájából sem meghatározó jellegű. Én nem tudom, hogy Kónya Imre verte be téesztagokat a téeszbe. Azt tudom, hogy é n nem vertem be téesztagokat a téeszbe. És ettől kezdve a törvényhez való konkrét viszonyulásunkban teljesen egyforma helyzetben vagyunk. Arról pedig, hogy az alkotmányosság tekintetében kinek kell megkérdeznie a szakértőit és kinek nem, arra egyetlenegy d olgot hadd mondjak. Valószínűleg Kónya Imrének is meg kéne kérni a szakértői véleményét, mert eddig azokat a törvényeket, amelyeket az Alkotmánybíróság részben
