Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
1956 kerüljön sor a csökkentésére. A Kormány ne 1994ben kívánja ezt az összeget erre a célra felhasználni, különösen nem úgy, hogy a koncessziós törvényben lehetőségként meglévő, a magánszektor felé meglévő lehetőség, ami az autóbu szos személyszállításban valósulna meg, erre a Kormány igazából nem adott lehetőséget az elmúlt év során. Mi jónak tartottuk volna, hogyha minél több magánvállalkozó kap valamilyen részesedést ebből a piacból. Ehhez, sajnos, a Közlekedési Minisztériumnak k ellene a koncessziókat kiírnia, ami, sajnos, nem igazán valósult meg az eddigiekben. Tehát mi javasoljuk, hogy néhány ilyen nagyberuházásból a Kormány csoportosítson át pénzösszeget más célra. Ugyancsak javasoljuk, és ez évről évre visszatért a FIDESZ módo sító indítványaiban, néhány állami hivatalnak a felülvizsgálatát. Általában itt meg szoktuk említeni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a létét, amely némileg más kormányzati elképzelésben valósulna meg a FIDESZ által. Mi, és ezt nem kíván om most a részletes vita körülményei között különösebben indokolni, másfajta logikában gondolkodunk a külgazdasági kapcsolataink vonatkozásában. Nem tartjuk azt helyesnek, hogyha külön külképviseletet tart fenn a magyar Kormány erre a célra. Különösen akko r nem, amikor — mondjuk — egy gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat elfogadásával esetleg lehetőség volna arra, hogy ezt ne állami finanszírozásból tegyük meg, hanem a magántőke, a magánszektor bevonásával. Mi javasoltuk már többször, hogy részben az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, részben pedig a Külügyminisztériumhoz kerüljenek ezek a külképviseletek. Sajnos, eddig ez a módosító indítvány is süket fülekre talált. Ugyancsak javasoltuk még a hivatali koncepciónknál, hivatali módosító csomagunkná l — és ez egyébként az egyetlenegy olyan módosító indítvány, amelyet bár a Kormány nem támogatott, a költségvetési bizottság mégis támogatott — , ez pedig a Magyar Űrkutatási Irodának a megszüntetése. Nem egészen értettük, hogy két évvel ezelőtt ez az iroda egyáltalán milyen célból, milyen apparátussal jött létre. Erre semmilyen konkrétabb indoklást nem találtunk sem ebben a költségvetési törvényjavaslatban, sem a bizottsági tárgyalások során, sem az iroda munkatársai, sem az irodát felügyelő Miniszterelnöki Hivatal nem adott erre az irodára kielégítő magyarázatot. Vélhetően ez az oka annak, hogy a költségvetési bizottság ezt az indítványt megalapozottnak találta és elfogadását támogatja. Végül van egy harmadik olyan csoport, ahonnan még javasolunk átcsoporto sításra komolyabb pénzöszszeget: ez pedig a privatizációs kiadások már többször elhangzott kérdése. Valóban úgy ítéljük meg mi is, hogy azzal a bevételi tervvel, amelyet 1994ben a Kormány a privatizációs célokból kíván beszedni a költségvetés javára, nem állnak arányban azzal a kiadással, amelyeket 1994re a törvényjavaslat előirányoz. Ebből a forrásból tehát látunk pénzösszeget azokra a célokra átcsoportosíthatónak, amelyeket az alábbiakban kívánok néhány szóban ismertetni. Az első legfontosabb ilyen célc soport, amelyeket módosító indítványainkban beadtunk, az oktatásra vonatkozik. Nem kívánom újra elismételni azokat az érveket, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy receszszióban lévő gazdaságban, egy visszaeső gazdaságban ha kitörési pontokat keresünk, ehhez mennyiben járulhat hozzá az oktatás megnövekedett támogatási igénye, mennyiben járulhat hozzá az oktatás szerkezetének átalakítása. Mi úgy ítéljük meg, hogy erre lehetne pénzöszszeget átcsoportosítani. A legnagyobb összeg egyébként ebből a 30 milliárd for intból erre a célra fordítódna a FIDESZ módosító indítványai alapján.
