Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1935 politikai lojalitást jutalmazó tárca nélküli miniszteri hálózathoz, és folytathatnám a sort a végtelenségig. Mi nem tettünk mást, mint felvillantottuk annak a lehetőségé t, hogy ha a Kormány komolyan gondolja, hogy egy takarékos költségvetésre van szüksége ebben a nagyon nehéz helyzetben, akkor ezen a ponton kell elkezdeni a takarékosságot. Természetes, hogy ellenállásba ütköztünk, természetes, hogy javaslatainkat elutasít ották. A második kör, amely filozófiájában ugyanide tartozik, szintén része az oszthatatlan állami kiadásoknak, a politikai célú kiadásoknak a sokkal nagyobb önmérséklettel való tervezése és jóváhagyása. Presztízsberuházásokról van szó, a budai Vár beruház ásáról, az úgynevezett költséges, rendkívül alacsony hatékonyságú országpropaganda támogatásáról, az egyházak részére visszaadott ingatlanok pótlására szolgáló előirányzatok mérsékléséről, amelyek önmagukban mindmind külön vita tárgyai lehetnek, öszszessé gében ebben a költségvetési szituációban lényegesen nagyobb önmérsékletet kívánnának. De a pártszékházak felújítását is ehhez a körhöz tudom sorolni, már csak azért is, mert olyan esztendő áll előttünk, amely választásokat hoz, és egyáltalán nem biztos, ho gy a választások után ugyanazok a preferenciák fognak érvényesülni, mint amelyek a választások előtt érvényesültek. A harmadik kör, amely ugyancsak az állami kiadások csökkentését tenné lehetővé, a privatizációs költségek és ezen belül is a jutalékok, a ta nácsadói költségek hallatlan nagymértékű növekedése. Félreértés ne essék, a mi koncepciónknak nem az a lényege, hogy ezeknek az előirányzatoknak a csökkentésével — akár csak szerény mértékben is — mérsékeljük vagy lassítsuk a privatizáció folyamatát. De po ntosan tudjuk, éppen a kormányzati szándékok alapján, hogy mi várható 1994ben. A privatizáció túlnyomó többségét az újra megnyitott és kibővülő hatókörű kárpótlás, illetve az úgynevezett kisbefektetői program fogja lényegében dominálni, másra gyakorlatila g 1994ben alig nyílik lehetőség. Ilyen körülmények között több mint 100%kal megemelni azokat a jutalékokat és költségeket, amelyeket elsősorban külföldi szakértőknek fizet ki az ÁVÜ, azt hiszem, teljesen indokolatlan. Ez a három blokk az, ami kiadja anna k az összesen közel 26 milliárd forintos, a költségvetés egészéhez képest persze nem óriási jelentőségű előirányzatnak a tömegét, amelyet két területre ajánlottunk átcsoportosítani, anélkül, hogy az egyébként is növekvő hiányt tovább növelnénk. Az egyik, e gyetértésben a többi ellenzéki párttal, a közalkalmazotti törvény bérelőirányzatainak teljes körű fedezete 1994ben a költségvetésből. Mi sem tartjuk elfogadhatónak azt a megoldást, amely egyrészt technikailag nehézkes, bürokratikus, másrészt kényszerhelyz etbe hozza az önkormányzatokat, harmadrészt drága és negyedrészt minden jó szándék ellenére, még ha nem is tételezünk fel hátsó szándékokat, semmiféle garanciát nem tud adni az önkormányzatok számára. Azért nem tud adni, mert hiába vállal a Kormány garanci át arra, hogy a megelőlegezett, az önkormányzatok által megelőlegezett fedezetet majd visszatéríti, a visszatérítés időpontjában az önkormányzati támogatások és a visszatérítési kötelezettség közötti viszonyt már senki nem fogja tudni pontosan számszerűsít eni, gyakorlatilag tehát az önkormányzatok kiszolgáltatott helyzetbe fognak kerülni. Az nem lehet vitakérdés számunkra, hogy meg kell csinálni, ha már egyszer a Parlament ezt a törvényt megalkotta, és kötelezettséget vállalt '94. január 1jével a közszolgá latban dolgozók béremelésére, ehhez pedig meg lehet és meg kell teremteni a feltételeket. Mi ebből a 26 milliárdból a hiányzó 16,3 milliárdot ajánlottuk más, az előbb említett előirányzatok csökkentése, megtakarításai révén átcsoportosítani, ezzel az állam i költségvetés — és a későbbi kormányok — mentesülne azok alól a kamatkiadások alól, amelyeket a kormányzat által javasolt megoldás fog róni rájuk. Az önkormányzatok mentesülnének a kényszerhelyzettől, és
