Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince):
1909 szakképzéssel kapcsolatos gazdasági kamarai feladatokat és hatásköröket a szakképz ési törvény tartalmazza, a gazdasági kamarai törvény pedig csak utal — külön törvény rendelkezéseiben — erre. Ennek megfelelően a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény tételesen felsorolja a gazdasági kamarák feladatait. Engedjék meg, hogy a törvény szerint utaljak erre, hogy például a gazdasági kamara elláthat — a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján — egyébként miniszteri hatáskörbe utalt feladatokat, például javaslatot tehet szakképesítésre, azok szakmai tantárgyaira, meghatározza a szakképesítés szakmai követelményeit, megbízza a vizsgabizottság elnökeit — és sorolhatnám még. Ez lehetővé teszi, hogy a kamarai rendszer kiépülésével szinkronban a gazdaság közvetlenebb szerepet, hatást gyakoroljon a szakképzés irányításár a. E funkció lehetővé teszi a szakmaszerkezet gazdasági igények szerinti megújítását és a szakképzési folyamatok reális értékelését. Meghatározhatja azokat a szakképesítéseket és azoknak a körét, amelyekbe például a mesterképzést folytatható szakmák sorolh atók, a mestervizsgáztatás megszervezését például. (19.50) Részt vesz az Országos Képzési Tanács, valamint a szakmai vizsgabizottságok munkájában. Elősegíti a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodószervezet volt tanulóinak további gyakorlati képzését, amire ko rábban Körösfői képviselőtársam, valamint most áttételesen Kovács Magda képviselőtársam is utalt. Ez a feladat a szakképzésben érzékelhető gyakorlati oktatással összefüggő feszültségek keretében bővíti a megoldás lehetőségét. Elbírálja a tanulószerződést k ötni szándékozó gazdálkodószervezetnél a feltételek meglétét, és azt ellenőrzi, ellátja e körben a gyakorlati képzés felügyeletét, amely most jelen pillanatban egy kicsikét bizonytalan. A tanulószerződés lehetősége a kamarai törvény hatályosulása után váli k realitássá, s ezzel egyben ellenőrizhetővé is válik a köztestületek által. Ez az új momentum jelentős lépés lehet az oly gyakran elhangzott, itt, Boros képviselőtársam által is többször interpellációban is idézett feketeszerződések felszámolásának a megs züntetésében. Nyilvántartja a tanulószerződést a gazdálkodószervezeteknél. Ezek csak utalásképpen hangzottak el részemről, hogy milyen fontos a gazdasági kamarák létrejötte a szakképzés szempontjából. A szakképzési törvény a jogbiztonság érdekében úgy rend elkezik, hogy a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre első ízben a gazdasági kamarákról szóló törvény hatálybalépését követő tanévben kerülhet sor, a gazdasági kamarákra vonatkozó rendelkezéseit is az új törvény hatálybalépésétől kezdődően kell alkalmazni. Tehát ebből mindnyájan érzékelhetjük, hogy milyen fontos ennek a törvénynek a mielőbbi elfogadása a képzés szempontjából. A kamarai törvény jól illeszkedik a közelmúltban törvényi szinten elfogadott szabályozáshoz. Mivel az állam a koordináció és a szakmai infrastruktúra biztosításával e sokpólusú tevékenység szakmai, tudományos, valamint köztestületi hátterét kívánja megteremteni és egyúttal elősegíteni, hogy az európai integrációba, kvalifikációs rendszerekbe a magyar szakképzés nemzetközi sz erződésekkel bekapcsolódhasson. A szakképzésre vonatkozó sajátos állami szabályok, például szakmai irányítás, szakmajegyzék kidolgozása, jóváhagyása, vizsgáztatás, finanszírozás, munkaerőfejlesztő központok létrehozása és működése esetében a törvények ill eszkedése adott, s a piacgazdaság igényei szerint szabályozza a hatásköröket és a felelősséget. Tisztelt képviselőtársaim! Végezetül köszönöm, hogy a gazdasági kamarák és a szakképzési törvény összefüggéseire figyelmet fordítottak. Köszönöm megtisztelő fig yelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megadom a szót Boros László képviselőtársunknak a Magyar Szocialista Párt részéről.
