Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 13. hétfő, őszi ülésszak 3. nap (321.) - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
175 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989es országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása. Az előterjesztéseket 11437es és 11438as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván felszólalni a vitában. Kérem, jelezzék! Dr. Torgyán József képviselő úr jelezte, hogy ő holnap kíván az általános vitában felszólalni. Megadom a szót dr. Fek ete Gyula képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ama három képviselő egyike vagyok, aki tavaly májusban részletesen véleményezte a készülő Házszabályt. (18.20) 49 pontból álló indítványcsomagom megfogalmazásakor nagymértékben támaszkodtam az Interparlamentáris Unió házszabályokat taglaló, közel 1500 oldalas kiadványára, a "Parliaments of the World" című kétkötetes műre. A kiadvány 82 ország parlamentjének működését hasonlítja össze a 80as évek első felében fennállt állapot alapján. A parlamentáris demokrácia talaján évtizedek vagy évszázadok óta stabilan álló országokban a házszabályok változása nem olyan gyors, mint a volt szocialista országokban, így a hét évvel ezelőtt kiadott mű legfontosabb állításai, adatai nagy valószínűséggel ma is igazak. Ezt alátámasztja például egy, az európai parlamentek működését összefoglaló, Londonban tavaly kiadott tanulmánykötet, de alátámasztják a magyar Országgyűlés külü gyi titkárságának a legkülönbözőbb országok parlamenti működését bemutató, az elmúlt két évben közreadott tájékoztatói is. A házszabályok nemzetközi összehasonlítása alapján nem nagy fáradsággal megítélhetjük, hogy a jelenlegi országgyűlési határozattervez et megszavazása közelebb visze minket a fejlett demokráciákban működő parlamentekhez vagy nem közelítünk ebben a tekintetben a nemzetközi gyakorlathoz. Hozzászólásomban a Házszabály négy vitatott kérdését érinteném csupán: a frakcióalakítási jog létszámkü szöbét, a napirend előtti felszólalások, politikai viták kérdését, a képviselők törvénytervezetelőterjesztési jogát és a módosító indítványok feletti szavazás jogát. A Magyarországnál kisebb lélekszámú országok kisebb parlamentjeiben általában már tíznél kevesebb képviselő alkothat képviselőcsoportot. Például Izraelben három képviselő, Ausztriában és Svájcban öt képviselő, Írországban hét képviselő, az Elefántcsontparton tíz képviselő. A 90es évek elején önálló frakció volt a dán parlamentben a négy szoci alista párti képviselő, a finn parlamentben a Finn Vidéki Párt hét vagy a Finn Keresztény Unió nyolc képviselője. A nálunknál lényegesen nagyobb országok nagyobb számú parlamentjeiben a küszöbérték általában magasabb. A Koreai Köztársaságban és Olaszország ban csak legalább húsz, Franciaországban és az Indiai Köztársaságban csak legalább harminc képviselő alakíthat saját frakciót. Vannak persze itt is kivételek, például Argentínában már három képviselő önálló frakciót alakíthat, vagy ma Spanyolországban önál ló képviselőcsoportként van nyilvántartva a Demokratikus és Társadalmi Centrum tizennégy képviselője. Az elmondott tények tükrében a képviselőcsoportalakítási jogosultság tizenöt főre történő felemelésének szándéka nem tér el érdemlegesen a nemzetközi gya korlattól, bár meg kell állapítanom, hogy egy ilyen irányú szigorítás elsősorban a konzervatív értékítélethez áll közelebb és nem a kisebbségi véleményeket érdemen felül értékelő, a többségi véleménynyel azonos erejű ellenvéleménynek beállító liberális sze mlélethez.
