Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - VÉKONY MIKLÓS, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónoka:
1682 Az említ ett energetikai kerettörvényre vonatkozó javaslat még nem született meg. Ennek talán azért van most jelentősége, mert a gázszolgáltatásról szóló törvénynek igazodnia kellene a majdani energetikai kerettörvényhez. Ugyanakkor mind a villamos energia, mind a gázszolgáltatásról szóló törvénytervezet tartalmaz olyan elemeket, melyek az említett kerettörvénybe tartozóak. Így például ott kell majd szabályozni a létrehozandó Magyar Energiahivatal működését és működésének feltételeit. De idetartozó lenne a vezetékes energiahordozók ármegállapításának szabályozása is. Az elmondottak alapján az energetikai kerettörvény megalkotásakor — melyre egy országgyűlési határozat kötelezi a Parlamentet — szükséges lesz a most az Országgyűlés asztalán lévő két energetikai törvény módosítása. Az energetikai kerettörvény hiányában a gázszolgáltatásról szóló törvénybe került többek között a fogyasztói érdekvédelmet ellátni hivatott Magyar Energiahivatal létrehozásáról szóló rész. Örvendetes tény a fogyasztói érdekvédelem törvényi szi ntre emelése. Ahhoz azonban, hogy ez az érdekvédelmi funkció érvényesülni tudjon, talán célszerű lenne nagyobb önállóságot és több jogosítványt a hivatal számára biztosítani. A legfontosabb azonban annak biztosítása, hogy valós fogyasztói érdekek jussanak érvényre, és a hivatal ne vélt vagy feltételezett fogyasztói érdekek védelmében szálljon síkra. A hatékony fogyasztói érdekvédelem megvalósítása érdekében kevésnek tűnik, hogy a törvény csak együttműködést ír elő a hivatal részére a fogyasztók érdekképvis eleti szervezeteivel. Meg kell teremteni a módját törvényi szinten is a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítésének. Ugyanakkor azonban egyensúlyt szükséges az érdekek között tartani, mert a szolgáltatói érdekek háttérbe szorulása kárt okozhat a nemzetgaz daságnak és a fogyasztónak egyaránt. Az érdekek helyes egyensúlyának biztosítása kell hogy legyen a hivatal egyik legfontosabb feladata. (16.20) Röviden foglalkozik a törvénytervezet az egyik legfontosabb kérdéssel, a gáz árá val, amely a fogyasztói és szolgáltatói érdekek ütközésének egyik legfontosabb területe. Az árszabályozásnak mind a fogyasztók, mind a gáziparba befektetni szándékozók számára megfelelő garanciát kell nyújtania. A fogyasztónak biztosnak kell lennie abban, hogy az általa fizetett ár nem tartalmazza más fogyasztói csoportok ártámogatását vagy esetleg a szolgáltatók indokolatlan költségeit, a befektetőnek pedig garanciát kell látnia befektetései megtérülésére, arra figyelemmel, hogy az árak nem követik automat ikusan a költségek növekedését. A megfelelő egyensúly biztosítása megkívánja az árak költségkövető változását, de ugyanakkor egy szigorú költségellenőrzést is. Itt — álláspontunk szerint — szerepet kell kapjon a létrehozandó hivatal. Az árakkal szorosan ös szefüggő az úgynevezett hálózatfejlesztési hozzájárulások kérdése. Ha az árak tartalmazzák az átlagos vagy általános szükséges fejlesztési költségeket is, akkor jogosulatlan gazdasági előnyre tehet szert a gázszolgáltató, ha lakossági vagy önkormányzati fo rrások felhasználásával elosztóhálózatot készít, de a vezetékrendszer az ő tulajdonába kerül. Csak az egyedi adottságok vagy igények következtében szükséges költségeket indokolt a fogyasztóval térítésmentesen megfizettetni, és ekkor is csak a valóban felme rülő és indokolt költségek erejéig. A fogyasztói érdekvédelem megvalósítása céljából meg kell adni a hivatal részére a költségellenőrzés, árengedélyezés jogát. További, a fogyasztók érdekeit érintő hatósági jogosítványa a szolgáltatóknak az úgynevezett hat ósági korlátozások rendszere. Valóban előfordulhatnak olyan katasztrófahelyzetek — földrengés, villámcsapás — , amikor a szolgáltatók nem tudnak eleget tenni szolgáltatási kötelezettségüknek, és ide sorolhatjuk esetlegesen a háborús eseményeket is. A gyakor latban előforduló korlátozási okok között azonban szerencsére nagyon ritkák az ilyen rendkívüli események. Ilyen esetekben valóban indokolt legelsősorban az úgynevezett ipari fogyasztók előre meghatározott menetrend szerinti korlátozása. Piacgazdasági visz onyok között azonban forráshiány indokán — ha csak azt nem az
