Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1683 előbb említett rendkívüli események idézik elő — hatóságilag elrendelhető korlátozások léte megkérdőjelezhető és ellentétes a 20. § (1) bekezdésében megfogalmazott szolgáltatási kötelezettséggel is. Amennyiben számítani lehet arra, hogy például a téli csúcsidőszakban forráshiány léphet fel, a szolgáltató annak érdekében, hogy ellátási kötelezettségének eleget tudjon tenni, kölcsönös előnyök alapján megállapodhat egyes egyedi szerződéses fogyasztó kkal önkéntes korlátozások vagy alternatív üzleti mód vállalásában, de semmi esetre sem célszerű hatósági felhatalmazás, hibás igényfelmérés, elmulasztott hálózatfejlesztés, esetleg nem megfelelő karbantartás következményeit — hatósági felhatalmazás alapjá n — egyes fogyasztókra áthárítani. Tisztelt Ház! Bizonyára több módosító indítvány kerül benyújtásra. Bízunk abban, hogy a parlamenti vita során a benyújtott módosító indítványok alapján kialakítható az a konszenzus, amely a törvényjavaslat elfogadásának a lapját jelentheti. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kósa Lajos… (Boros László jegyző: Nincs itt, későbbi időpontban kívánja elmondani.) Későbbi időpontban kíván felszólalni. Akkor me gadom a szót Juhász Péternek, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának. Felszólaló: Juhász Péter a KDNPképviselőcsoport nevében JUHÁSZ PÉTER, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársa im! Egy rendkívül fontos törvényjavaslatról vitatkozunk ma, hiszen az utóbbi időben örvendetes volt látni, hogy az energiaszektornak a gázszolgáltatás része egyre inkább elterjedőben van hazánkban, és egyre több iparvállalat és egyre több lakás tudja felha sználni ezt a modern és kényelmesen kezelhető energiát. Van azonban az energiaellátás területén egy olyan kérdés, amely az energiaszolgáltatást, a vezetékes energiaszolgáltatást gáz esetében természetes monopóliummá teszi, hiszen természetes következménye a fizikai kiépítésnek ez a monopolhelyzet. A fogyasztók nem választhatnak több szolgáltatóból, hiszen teljesen célszerűtlen lenne egy fogyasztóhoz több gázvezetéket kiépíteni. Mivel kialakul ez a természetes monopolhelyzet, ezért nekünk törekedni kell arra , hogy olyan szabályozórendszert alkossunk, amellyel kvázi modellezni lehet a piaci körülményeket. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat ehhez a szabályozáshoz egy keretet ad, de a szabályozás részleteibe nem bocsátkozik. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a felt ételeket a törvényben részleteiben mindenféleképpen szabályozni kellene, mint azt nagyon sok ország törvényalkotási gyakorlatában tapasztalni lehet. Ugyanakkor a természetes monopóliummal együtt jár az, hogy a fogyasztók érdekeit képviselni kell. A törvény javaslat erre a Magyar Energiahivatalt mint intézményt állítja fel, és a Magyar Energiahivatalnak az egyik feladata — a szabályozás és a hatósági munka mellett — a fogyasztó védelmének az ellátása. Meglehetősen furcsa helyzet ez, hiszen ez a hivatal egyfel ől az engedélyeket adja ki a gáz szolgáltatására, értékesítésére, valamint a gázszolgáltatók engedélyének a megadása közben ő dönti el, hogy a szolgáltató vajon alkalmase a gázszolgáltatásra, de a törvényjavaslatban nincs meghatározva pontosan, hogy ezen szolgáltatási engedélynek mik a feltételei. Ez rendkívüli módon szubjektívvé teheti az Energiahivatalnak a döntéseit. Eddig is számos beadvány van az IKMnél — szolgáltatási engedély — , és feltehetően ez a sok elbírálatlan engedély át fog kerülni a Magyar Energiahivatalhoz, és nagyon félő az, hogy csak a jelenlegi szolgáltatóknak lesz engedélye, és ezek a kérelmek nem kerülnek rövid időn belül elbírálásra. Elég furcsa számunkra, hogy a leendő gázszolgáltató, gázértékesítő más szervezettel csak a Magyar Ener giahivatal engedélyével egyesülhet, értékesíthet jelentős tulajdoni hányadot, szállíthat le alaptőkét. Ez teljesen ellentmond a társasági törvénynek, erre ugyanis a társaság közgyűlése jogosult. Szerintem a Magyar Energiahivatal csak azt vizsgálhatja, hogy fennállnake a szolgáltatás feltételei, amit engedélyben előírt. Hogy ezt később ki, kivel és hogyan tudja biztosítani, már nem tartozik a
