Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásából elkülönített tartalékalap elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájának folytatása - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
1647 törvényjavaslathoz, mégis rendkívül fontos és aktuális. Vastagh Pál és Paszternák László képviselőtársaimmal javaslatot tettünk arra, hogy a Parlament biztosítsa a munkaügyi perekben a munkavállalók tár gyi költségmentességét törvényi szinten. Mint képviselőtársaim ezt jól tudják, a tárgyi költségmentesség olyan kedvezmény, olyan jogosultság, amely a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyukra való tekintet nélkül megilleti, a munkavállalókra mindeddig telje s körben kiterjedt ez a jogosultság, tehát a munkavállalók munkaügyi pereikben költségmentesen kereshették igazságukat a bíróság előtt. A most hatályos illetéktörvény néhány esetben, igen szűk körben, ezt a teljes körű tárgyi költségmentességet illetékfelj egyzési joggá szűkítette, tehát ha például egy munkavállaló rendkívül magas összegű végkielégítést perel, akkor a törvény az ő számára egy szűkebb kedvezményt, illetékfeljegyzési jogot biztosított. A munkavállalók tárgyi költségmentességét egy alacsonyabb rangú jogszabály, a 6/1986os igazságügyminiszteri rendelet biztosítja, amelyről éppen a közelmúltban tudtuk meg, hogy általános áttekintés, változtatás előtt áll. (17.20) Két héttel ezelőtt Paszternák László képviselőtársam a rendelet változtatásával kap csolatban kérdést tett fel az igazságügyminiszternek, és Isépy államtitkár úrtól e tárgyban a következő választ kapta — idézem — : "A felülvizsgálat során felülvizsgáljuk a tárgyi költségmentesség további szűkítésének lehetőségét, de a rendeletben részlete sebben kívánjuk szabályozni a személyes költségmentesség engedélyezési eljárását is." Úgy gondolom, az államtitkár úr válasza egyértelmű. A válaszból kiderül, hogy az igazságügyi tárca az eddigi általános tárgyi költségmentesség helyett a munkavállalók szá mára személyi költségmentességet kíván biztosítani, ami azt jelenti, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyuktól függően a rászorult mukavállalók továbbra is ingyen pereskedhetnek a munkaügyi bíróságok előtt. Tisztelt képviselőtársaim! Azt hiszem, nem szorul kü lön bizonyításra, hogy ma Magyarországon a munka világában rendkívül nehéz helyzetben vannak a konfliktusba került munkavállalók. Nehéz helyzetben vannak azért, mert ha bírósághoz fordulnak, az állásukat érzik veszélyeztetve és nem alap nélkül. Nehéz helyz etben vannak azért, mert nem ismerik a jogaikat. Nehéz helyzetben vannak azért, mert nem ismerik a jogszabályokat, a jogszabályok állandóan változnak, a jogalkalmazók is nehezen igazodnak el ezeken a szabályokon; természetes, hogy a jog alanyai, a munkavál lalók csak hosszú késéssel ismerik meg a rájuk vonatkozó szabályokat. És nehéz helyzetben vannak azért is, mert egyre több olyan munkahely van Magyarországon, ahol egyáltalán nincsen szakszervezet, nincsen szervezett erő, amelyik a munkavállalók törvény el őtti képviseletét magára vállalná. Mindezek után itt állunk egy olyan rendeletmódosítási tervezettel a közeli jövőben, amelyik a munkavállaló bizonytalanságát azzal is fokozza, hogy csak szegénységi bizonyítvány esetén engedélyezi számára az ingyenes munka ügyi peres eljárást. Indítványunkat a bizottságok megtárgyalták, és a jelen levő szakértők — az igazságügyi és a pénzügyi tárca képviselői — azt mondták, hogy nyitott kapukat döngetünk, hiszen a munkavállalók peres ügyeiben a tárgyi költségmentességet semm i nem veszélyezteti. Kedves képviselőtársaim! Ha ez így van, ha az idézett és hivatkozott IM rendelet megváltoztatása során a munkavállalók tárgyi költségmentessége valóban nincsen veszélyben, akkor úgy gondolom, nincsen kockázata annak, hogy ebből az alac sonyabb szintű jogszabályból a tárgyi költségmentességet törvénybe emeljük át. Az általunk ajánlott megoldás egyébként a Polgári Perrendtartásról szóló törvény megnyitásával kívánja ezt a törvényi biztosítékot megadni. Ha mégis más tervei vannak az igazság ügyi tárcának, és a munkavállalók tárgyi költségmentessége a közeli jövőben személyi költségmentességre változna, akkor én úgy gondolom, hogy indítványunk esetleges elutasításával a Parlament is felelősséget vállal magára, hiszen ennek az indítványnak az e lfogadásával törvényi garanciát kapnának a munkavállalók a munkaügyi perekben.
