Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Az 1993. és 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA LAJOS, a FIDESZ vezérszónoka:
1443 hogy most már — érezve a problémát — meg fogják ezt a helyzetet változtatni. De ha ilyen hibák előfordulhatnak, akkor ezeknél a nagyvállalatoknál sok százmillió dolláros tévedéssel mehetünk bele a pirvatizációba. Én különben a MATÁV tekintetében úgy é rzem, hogy ez már a nyakunkon is van. A MATÁV privatizációs pályázatának, ha igaz, akkor holnapután — vagy mikor — jár le a beadási határideje, akkor, amikor a törvényi környezet nem rendezett, a stratégiák nem rendezettek, amikor a miniszteri rendeletek n incsenek kiadva, az árszabályozás tisztázatlan, mi pedig már lezárjuk a privatizációs pályázatot. Sok százmillió dollárt veszíthet rajta az ország! Tehát azt hiszem, hogy a Vagyonpolitikai Irányelvek kapcsán egy félmondattal elintézni ezeket az ügyeket nag yon nagy hiba. Végül szeretném elmondani, hogy én benyújtottam egy ellenjavaslatot, amely a '93 — 94es időszakra vonatkozó, összevont Vagyonpolitikai Irányelvekre tesz javaslatot. Az ellenjavaslatomnak tényleg az a célja, hogy olyan struktúrákat és olyan el járási módszereket alkalmazzunk, amelyekben érvényesülnek a gazdasági stratégia, a gazdaságfejlesztés céljai, amelyekben érvényesülnek azok az együttműködési feltételek, amelyekről beszéltem, a tulajdonos, a vállalati menedzsment és a vállalatok dolgozói, érdekképviseleti szervezetei között, érvényesül a Parlament valódi felügyeleti szerepe, különös tekintettel az előbb említett közszolgáltató vállalatokra. Ezenkívül a mezőgazdaság esetében az élelmiszeripar privatizációjában a Parlament mezőgazdasági bizo ttságának szerepe, hadiipari tekintetben a Parlament honvédelmi bizottságának szerepe. Érvényesülne a javaslatom szerint az ÁV Rt. osztalékainak meghatározásában a Parlament költségvetési és gazdaságpolitikai érdekszférája együttesen, szemben a jelenleg ér vényes módszerrel. A javaslatom a bevételekkel lényegesen takarékosabban javasol bánni, és ezenkívül javaslatot teszek arra, hogy a költségvetési kapcsolatokban próbáljunk rendet teremteni, és ne kerüljük meg a valódi, helyes, áttekinthető folyamatokat. Ké rem, hogy ezt a javaslatot szíveskedjenek szintén megtárgyalni, mint egy módosító indítványt. Abban az esetben, hogyha véletlenül a javaslatom nem kapna támogatást, akkor természetesen minden elemét — részletes módosító indítványok formájában — be fogom ny újtani a '93as, illetve a '94es Vagyonpolitikai Irányelvekhez. Utolsó mondatként még annyit hadd mondjak, hogy Vagyonpolitikai Irányelvek a címe a dokumentumnak, de azért a vagyon egy jelentős részét sehol nem kezeli. Például a kincstári vagyonkezelés kö rébe tartozó vagyon se ide nem tartozik, se a költségvetésbe valójában. Szerintem ezt a kérdést is rendezni kellene a Vagyonpolitikai Irányelvek kapcsán, vagy ha nem most, akkor legkésőbb jövőre, új törvényekkel, új módszerekkel rendezni kell az egész vagy onkezelési ügyet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Következik Kósa Lajos képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Kósa Lajos a FIDESZképviselőcsoport nevében KÓSA LAJOS, a FIDESZ vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy fontosságú törvényjavaslatot tárgyal ma a Parlament. Akár így is kezdhetném a parlamenti beszédemet, de önök, akik a Vagyonpolitikai Irányelvek eddigi sorsát pontosan ismerik, nyilván elkezdenek mulatni magukban. Hiszen aki elgondolja azt, hogy a Vagyonpolitikai Irányelvek, amelyeknek az elfogadása törvényes kötelezettsége a Parlamentnek, benyújtása törvényes kötelezettsége a Kormánynak, eddig lényegében az MDFkormány fennállása alatt körülbelül két hónapig sikerült. Akkor volt ugyanis egy olyan időszak, amikor a Kormány és a Parlament minden tekintetben eleget tudott tenni a törvény alkotta kötelezettségeinek.
