Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Az 1993. és 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka:
1442 a Kormány 10 hónapon — vagy esetleg 11 hónapon — keresztül mit csinált ezzel a vagyonnal; utólag nem adhatja ehhez egyetértését a Parlament. Szerintem ma már nem szabad mást elfogadnia a Parlamentnek, mint egy közös, '93ról és '94ről — mármint '93 hátralévő idejéről és a '94es évről — szóló Irányelvet. Nem fogadhat el a Parlament mást, mert akkor önmagát sem veszi komolyan — nem elég, hogy a Kormány nem veszi komolyan a Parlament által elfogadott Irányelveket? (12.20) Úgy érzem, hogy a '94es irányelvjavaslatban vannak bizonyos elemek, amelyekre célszerű odafigyelni, ahol előrelépés történik, ahol a Kormány már odafigyelt bizonyos korábbi kritikákra, jobb, mélyebb, mint a '93as javaslat vagy akár a korábban elfogadott '92es is. Ettől még nem tartom jónak! Nem tartom jónak, többek között azért, mert a vagyonnal úgy akar gazdálkodni, ahogy gazdálkodni akar, tehát rossz célokat tűz maga elé, egy rendkívül beszorított gazd asági helyzetben az öncélú privatizációt előtérbe helyezi. Nem tartom elfogadhatónak azért, mert a bevételekkel való gazdálkodásban tovább rontja az államháztartás fegyelmét. Ebben persze nemcsak a privatizációs oldal a hibás, hanem a költségvetési oldal i s. Hozzáteszem: óriási hiba, hogy ez két ügy, hogy ez olyan értelemben két ügy, hogy nem egy gazdaságpolitikának vannak alárendelve. De az, hogy a költségvetéshez közel álló állami alapok feltöltését nem a költségvetésen keresztül javasolja az irányelv tov ábbra sem, hanem azt megkerülve, azt jelenti, hogy úgy néz ki, mintha a költségvetésünk kisebb lenne, mint a valóságban, pedig annál nagyobb. A centralizáció fokának elbújtatására jó, lehet, hogy reklámnak jó, lehet, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekk el való tárgyalásnál azt lehet mondani, hogy ez a pénz nincs, de mégis kivonja a valós folyamatokból, és mégis kivonja többek között a Parlament ellenőrzése alól ezeket az így képződő alapforrásokat. Tehát én ez ellen továbbra is tiltakozom. A felhasználás uk között van egykét olyan tétel — ez '93as tétel — , amit abszolút elfogadhatatlannak tartok. Kiemelek egyet: A Magyar Államvasutak által az expo céljaira átadott, az Expo Programiroda által — tudomásom szerint — megvásárolt telkek árának a kompenzálásár a 5,1 milliárd forint értékű vagyonjuttatást tartalmaz az irányelvjavaslat. Szerintem megint becsapjuk magunkat vagy esetleg másokat is. Ha valóban az expo céljait szolgálja a terület kisajátítása, akkor az expo számára meghatározott keretekből fizessék ki , ha nem azt szolgálja, akkor meg ne írjuk azt ide. Ha valaki valamiért akar adni a MÁVnak 5,1 milliárd forintnyi vagyont, akkor szíveskedjék erről egy előterjesztést csinálni, magyarázza meg, hogy mi az oka. Ha meg tudja indokolni, akkor szerintem lehet róla tárgyalni, azért józan emberek ülnek ebben a Házban is. Az Irányelvek a továbbiakban sem foglalkoznak a helyükön a közszolgáltató vállalatokkal. Miniszter úr megemlítette mellékesen, hogy 1993/94ben olyan intézmények privatizációjára kerül sor, mint a MOL Rt., az MVM, a gázszolgáltató vállalatok, a villamosenergiaszolgáltató vállalatok és a Távközlési Vállalat. Ezek a közszolgáltató vállalatok óriási jelentőségűek a magyar gazdasági, társadalmi életben. Részkérdésekről itt órákat tudunk joggal, alapp al vitatkozni, ezeknek a vállalatoknak a privatizációját nem lehet a Parlament mögött megcsinálni, nem lenne szabad a Parlament mögött megcsinálni. Ezeknek a vállalatoknak a privatizációjával kapcsolatban jó lenne valamilyen közmegegyezésre jutni. Óriási t évedéseket lehet elkövetni. Csak egy példát hadd mondjak el: A Villamos Művek privatizációjával kapcsolatos kérdés most előtérbe kerül, hiszen a Parlament a villamos energiáról szóló törvényt a közeljövőben tárgyalni fogja. Hogyan, milyen koncepció alapján mehet végbe egy ilyen privatizáció akkor, hogyha a Villamos Művek bizonyos részei az ÁV Rt. tulajdonába, más részei pedig az ÁVÜ tulajdonába vannak sorolva? A két privatizáló intézmény különbözőképpen beszél a privatizációs stratégiákról. Lehet,
