Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS LÁSZLÓ, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság alelnöke:
1390 A törvényjavaslat jelentőségének megítélésében egyetlen képviselőtársam sem fejte tt ki eltérő álláspontot. Bizottságunk tagjai egyetértenek abban, hogy — csatlakozva a nyugateurópai országok gyakorlatához — egy olyan háromszintű biztosítási rendszert kell kialakítanunk, olyannak a kiépítésére kell törekednünk, amelyben a kötelező álta lános társadalombiztosításnak, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak és az öngondoskodás üzleti intézményeinek is megfelelő súlya és egymást kiegészítő szerepe legyen. A kötelező társadalombiztosítás nehéz vajúdással járó átalakítása egyre fokozódó t ársadalmi érdeklődés mellett zajlik, ugyanakkor az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak szerepe ez ideig nem került az érdeklődés középpontjába. A pénztárak bevezetésének igénye mint a társadalombiztosítás megújításának szerves része fogalmazódott meg. An nak ellenére, hogy a szociális bizottság 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodással támogatta a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, magával az előterjesztéssel szemben kezdettől fogva jelentkező heves kifogások nagyszámú módosít ó indítvány érkezését jelezték. (18.00) S ez be is következett. Képviselőtársaim közel 250 módosító indítványt nyújtottak be; ezek 90%a ugyanazokra a stratégiai pontokra irányul, amelyek már az általános vitában is felszínre kerü ltek. Ilyen stratégiai pontok: a kölcsönös biztosítópénztárak és a kötelező társadalombiztosítás viszonya; a működőképesség és az állami támogatás kérdésköre; a pénztárfelügyelet kérdései; a munkáltató helye és szerepe a pénztár szabályozási modelljében; v égül a munkanélküliellátások és a pénztárkonstrukció összefüggése. A kölcsönös biztosítópénztárak és a kötelező társadalombiztosítás viszonyát szabályozandó módosítások egyrészt a törvényjavaslat első négy paragrafusát, másrészt a 75. és 76. §át érintő m ódosító indítványokban jelennek meg. Az első négy paragrafushoz érkezett — mindenekelőtt Csehák Judit és Kovács Pál képviselőtársunk nevével jelzett — módosító indítványok a kölcsönös biztosítópénztár, a kiegészítőpénztár és az elismert pénztár fogalmak k özötti dilemmáról tanúskodnak. Lényegük: kiiktatni a törvényjavaslatból minden olyan fogalmat, amely akár csak gyanúként is az elismertség felé mutathat. Érvelésük szerint, mivel a kiegészítőpénztár csak kiegészítheti a társadalombiztosítási és egyéb szoc iális ellátásokat, ezért más fogalomról ne is essék szó. A bizottság többsége — megértve azokat, de nem egyetértve képviselőtársaink aggodalmaival — elutasította ezt a módosító javaslatot, tekintettel arra, hogy elfogadásuk esetén már nem ugyanarról a törv ényjavaslatról lenne szó, s még csak címében sem ugyanarról a törvényről. A kölcsönös biztosítópénztár ugyanis tágabb fogalom, magában foglalja a valamikori jövőben megalakuló elismert pénztárakat is. E törvényjavaslat csupán definiálja az elismert pénztár fogalmát, de mind az 1. §ban, mint a 72. § (3) bekezdésében utal annak külön törvényben való meghatározottságára; azaz egyetlen elismert pénztár valamikori létrehozásához is a Parlamentnek a társadalombiztosításról szóló törvényt kell módosítania vagy új társadalombiztosítási törvényt megalkotnia. Ugyancsak a társadalombiztosítást érintik a 75. és a 76. §hoz benyújtott módosító indítványok is, ám ezek már átvezetnek a második stratégiai pont, a működőképesség és az állami támogatás kérdésköréhez. Az előt erjesztők által a törvényjavaslathoz mellékelt tájékoztató szerint az állam a pénztárszervezetek tagjai és támogatóik részére a közhasznú tevékenység, a szolidaritáson alapuló öngondoskodás, valamint a nonprofit működési rend elismeréseként normatív kedvez ményeket, korlátozott adó- és társadalombiztosításijárulékmentességet biztosít. Több ellenzéki és kormánypárti képviselőtársam is ellenérzését fejezte ki a 73., 74. és 75. §sal szemben, miszerint ez a törvény igenis forrásokat von el a társadalombiztosít ástól. Idézem Mádi László képviselőtársunknak, a FIDESZ vezérszónokának az általános vitában felvetett kérdését: "Nincse adókedvezményekkel túlösztönözve a rendszer, melynek hatására a társadalombiztosításijárulékmentesen és adókedvezményekkel segített v állalatok és cégek bér
