Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KŐSZEG FERENC, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
1326 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy mielőtt érdemi mondanivalómhoz hozzákezdenék … (Dr. Boross Péter kezében ira taival feláll, menni készül.) … pedig éppen miniszter úr szavaira szerettem volna reflektálni, pontosabban először Kátay képviselőtársam szavaira, de akkor megcserélném a sorrendet. (Dr. Boross Péter elfoglalja a helyét.) Azt szeretném mondani, hogy minisz ter úr nemegyszer szokott olyan megjegyzéseket tenni például egy interpellációnál, hogy "nem szeretem ezt az interpellációt", vagy pedig figyelmezteti a Házat, hogy bizonyos kérdésekről nem volna ildomos beszélni. Azt hiszem, az interpelláció nem születésn api ajándék, nem az a célja, hogy örömet szerezzen a miniszternek. (Derültség az SZDSZ soraiban.) És az, hogy a miniszter úr figyelmezteti a Házat, a várható szónokokat arra, hogy az időtényezőről, e törvény késedelmes voltáról ne beszéljünk, az, azt hisze m szintén nem igazán követhető vagy teljesíthető kérés. Nyilvánvalóan azért kerül a dolog szóba, mert ezzel a kérdéssel probléma van. Tehát értelemszerű, hogy a szónok szóba hozza azt, hogy mi is a háttere, mi is a következménye annak, hogy e törvény — ame lynek első változata 1990 szeptemberében készen volt — általános vitája másodízben most, 1993 októberében kezdődik meg. Tehát előre is elnézést kérek mindazoktól, akik a miniszter úr figyelmeztetésére hallgattak, ez is az egyik témája lesz a felszólalásomn ak. Ezt szerettem volna miniszter úrnak személyesen és közvetlenül mondani. ( Dr. Boross Péter: Köszönöm. — Távozik az ülésteremből, helyét Józsa Fábián államtitkár foglalja el.) KŐSZEG FERENC, DR. az SZDSZ vezérszónoka: Kátay képviselőtársamnak pedig azt s zeretném mondani, hogy úgy tűnik, abba a hibába esik — egyébként ez egy nagy és rangos hagyománnyal bíró hiba — , amit Voltaire követett el, amikor Leibniznek azt az általa idézett mondását, nevezetesen azt, hogy "Ez a lehető világok legjobbika" úgy értelme zte, hogy ez a világ jó. Abból, hogy ez a lehető világok legjobbika, nem következik az, hogy a világ jó. És abból, hogy ez a törvényjavaslat jobb, mint az előző törvényjavaslat, egyáltalán nem következik, hogy azt gondolnám, hogy ez a törvényjavaslat jó. E lismerem most is és a Parlament plenáris ülésén is elmondom, hogy úgy vélem, úgy látom, ez a változat valóban sokkal jobb, mint a Kormány által előterjesztett korábbi változat. De a nemzetbiztonsági bizottság ülésén többen, én magam is, megfogalmaztunk alk otmányossági, alkalmazási kifogásokat. Tehát a szavazatom egyáltalán nem volt ellentétben azzal, hogy azt mondtam, a törvénytervezet jobb, mint a korábbi változat. Nos, hogy visszatérjek az idő kérdésére, a modern tudomány áldásai következté ben nagyon sok minden pótolhatóvá vált, ami azelőtt pótolhatatlan volt, akár a szív is pótolható. Nem pótolható azonban az idő. Nem lehet visszahozni azt a szituációt, amely három évvel ezelőtt volt, és nem lehet bepótolni, nem lehet behozni azt az időkies ést, ami az idő múlása következtében létrejött. Akkor, 1990ben néhány hónappal a Parlament összeülése, megalakulása után volt egy olyan erkölcsi helyzet, egy olyan pszichikai helyzet, amely teljes mértékben indokolttá tette volna egy ilyen jellegű, a III/ IIIas ügynökök politikai, közéleti szereplését kizáró vagy megnehezítő törvényjavaslatnak az elfogadását. Azóta nagyon sok minden történt, nem állítom azt, hogy ez mára lehetetlenné vált, de ennek a törvénynek az esetleges elfogadása egészen mást jelent, egészen más súlyú, mint 1990ben lett volna. Azt hiszem, meg vagyok róla győződve, a Kormány felelőssége, hogy erre akkor nem került sor, hiszen 1990 szeptemberében a Ház asztalán feküdt, a Ház elfogadta a Demszky — Hackjavaslat néven emlegett képviselői in dítványt. Akkor meglett volna a mód ennek megvitatására és elfogadására. Olyan sok vita folyt már erről az ügynökkérdésről, a III/IIIas törvényről, annak különböző változatairól, hogy egy vezérszónoki beszédet akár idézetekből is össze lehetne állítni, ső t azt mondhatom, mulatságos idézetekből is össze lehetne állítani, mert mint ahogy Kátay képviselő úr felszólalása, miniszter úr egyegy megjegyzése is derűre adott alkalmat. Érdekes módon ez a tulajdonképpen komor téma valahogy a Házban mindig ilyen humor os megjegyzésekkel megtűzdelve jelent meg.
