Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
112 Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el helyüket az ülésteremben. Soron következik a Cseh Köztá rsaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti középeurópai szabadkereskedelmi megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája és határozathozatala. Az előterjesztést 10602es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Kádár Béla úrnak, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének, a napirendi pont előadójának. Kérem! Dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a napirendi pont előadója KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1990ben beindult társadalmigazdasági átalakulási folyamat mélyreható változásokat hozott a közép- és keleteurópai térségen belüli gazdasági és kereskedelmi kapcso latokban. Megszűnt a KGST, az országok gazdaságai számára új kihívást jelentett az áttérés a nemzetközi piaci normákra és feltételekre, ezzel egyidejűleg a világ és főként Európa felé történt nyitással együttjáró erős nemzetközi verseny. A létrejött új gaz dasági környezetben nagyszámú okra visszavezethetően már 1990 kezdetétől a kereskedelem visszaesésével és a gazdasági együttműködés zsugorodásával járó kedvezőtlen irányzatok erősödtek fel. Ezek 1991ben érzékelhetővé váltak Magyarország közép- és keleteu rópai gazdasági és kereskedelmi kapcsolataiban is. E helyzetben a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Cseh és Szlovák Köztársaság állam- és kormányfőinek 1991. február 15i visegrádi találkozója hozott fordulatot. A három ország, felismerve tört énelmigazdasági hagyományaiból, a hasonló irányokat követő politikai és gazdasági rendszerváltásból és az Európa felé haladásból fakadó közös érdekeket, kifejezte szándékát a gazdasági kapcsolatok új feltételeknek megfelelő elmélyítésére, intenzív fejlesz tésére, európai léptékű liberalizálásra. E közös szándék megvalósítására a három ország külgazdasági tárcái — az ipari, mezőgazdasági és pénzügyi tárcák részvételével — közel egy évig tartó tárgyalásokat folytattak a liberalizáció elveit és ütemét keretbe foglaló szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésére. A tárgyalások több síkon folytak. Az országok EK — európai közösségi — megállapodásaira és a folyamatban lévő EFTAtárgyalásaira alapozva multilaterálisan történt a megállapodás szövegének és származá si feltételeket tartalmazó jegyzőkönyvének kialakítása. Az ipari termékek vámlebontásának ütemezését és a mezőgazdasági termékek területén megvalósítandó liberalizációs lépéseket a felek kétoldalú tárgyalások során egyeztették. A középeurópai szabadkeresk edelmi megállapodást — angol rövidítésén CEFTÁt — a négy fél a folyamatban lévő szétválás alapján Csehország és Szlovákia külön képviseletével 1992. december 21én írta alá. A megállapodást a Szlovák Köztársaság parlamentje 1993. április 21i ülésén, a Cs eh Köztársaság parlamentje pedig 1993. július 8i ülésén erősítette meg. A Lengyel Köztársaság részéről a megerősítés az 1993. szeptemberi választások után várható. A megállapodásból fakadó kölcsönös előnyök mielőbbi érvényesítése érdekében az aláírók, gaz dasági érdekeik szem előtt tartásával, közös nyilatkozatot fogadtak el. Ennek értelmében nem várják be az egyes országok parlamenti jóváhagyási eljárásainak lefolytatását, és a megállapodás feltételeinek korábbi alkalmazását fogadták el. E nyilatkozat alap ján a feltételeket a négy ország — Magyarországon a Kormány 1993. február 18i jóváhagyásával — ez év március 1jétől kezdődően a kereskedelmi gyakorlatba már ideiglenesen bevezette. A szabadkereskedelmi megállapodás főbb elveiről megemlíthető, hogy kiterj ed az ipari és mezőgazdasági termékek teljes körére, rögzíti az ipari termékekre vonatkozó valamennyi kereskedelmi akadály megszüntetését 2001. január 1jéig. Az átmeneti időszak végének e meghatározása megegyezik az EKmegállapodásunkban eredetileg elfoga dott határidővel. A liberalizáció rendje — eltérően a részt vevő országok közös piaci megállapodásaitól — az előnyök
