Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
113 globális egyensúlyát biztosító szimmetria szerint kerül kialakításra, a mezőgazdasági preferenciák és a vámon kívüli terhek figyelembevétel ével. A részt vevő országok ideiglenes EKmegállapodásainak 1992. március 1jei bevezetésével egymás piacain, az Európai Közösség országaival szemben létrejött versenyhátrány kiegyenlítésére, törekedtek arra, hogy a megállapodás legalább olyan kedvezmények et nyújtson, mint amelyeket a felek az Európai Közösségnek nyújtottak, és ahol az áruforgalom sajátosságai indokolják, ezeket meg is haladják. A létrejött megállapodás jelentőségét kiemeli, hogy az aláírással KeletKözépEurópa három gazdaságilag legfejlet tebb országával, Magyarország tradicionálisan fontos gazdasági és kereskedelmi partnereivel sikerült a nemzetközi piaci normákra épülő új feltételek alapján kapcsolatainkat megalapozni, s egyszersmind meghatározni a jövőbeni fejlődés útjait és lehetőségeit . (16.50) E három ország kereskedelmünkben betöltött szerepét jellemzi, hogy részesedésük a KGST időszakában mintegy három és fél milliárd transzferábilis rubel értékkel az akkori magyar árucsereforgalom 89%át érte el, a bekövetkezett forgalomzsugorodás után 1,1 milliárd dollár értékben, a kölcsönös szállítások jelenleg külkereskedelmi forgalmunk 5%ára rúgnak kereken. Különösen nemzetközi megítélésünk szempontjából lényeges, hogy a megállapodás egyúttal jelzés is Európa felé. Bizonyítja, hogy a négy ors zág részéről van készség és akarat, hogy a gazdasági kapcsolatait önerejéből és a fejlett Európa mércéjét is figyelembe véve rendezni tudja. A megállapodás tartalma szempontjából kiemelhető, hogy a négyoldalú szabadkereskedelmi megállapodás szöveges részéb en, amely piaczavarás ellen védelmet, fizetési védelmet, születő iparágvédelmet és antidömpingeljárásokat taglal, valamint a koncessziócseréket rögzítő listákban is megteremti a magyar piac és ipar védelmét. Ugyanakkor a magyar ipari termékek számára szél es körben kedvező feltételek szerinti piacra jutást tesz lehetővé Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink jelentős részére szintén javítja a piacra jutási feltételeket a mintegy 55 millió fogyasztót fel ölelő piacon. A magyar ipari termékkivitel szempontjából lényeges, hogy a megállapodás feltételeinek ez év március 1jei ideiglenes bevezetésével már most is termékeink több mint 50%a vámteher nélkül juthat be a három partnerország piacára, s a normál vám lebontási szakasz befejezésével 1997. január 1jétől kezdődően lengyelországi kivitelünk 85%a és csehországi és szlovákiai kivitelünk 90%a lesz vámmentes. A tárgyalások során jelentős figyelmet fordítottunk a három országba irányuló, 1992ben mintegy 140 millió dollárt elérő magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export piacra jutási feltételeinek a javítására. E termékeknél a terület mind a négy országban jelentősen érzékeny, így a koncessziónyújtások során a teljes szabadkereskedelem megvalósítása nem volt reális cél. A megállapodás szerint a négy ország fenntartja a lehetőséget mezőgazdasági politikájának szuverén alakítására. Egyidejűleg partnereink kvótamegkötéssel vagy anélkül az évek során 10%os növekedéssel 20%os, illetve 50%os, másrészt pedig a mennyiségi korlátozások nélkül 50%os vámelőnyt biztosítanak. Csehország és Szlovákia esetében a kölcsönös koncessziónyújtásokon túlmenően — amelyek egyebek között sertéshúsra, kolbászfélékre és egyéb húsfélékre is kiterjednek — jelentős egyoldalú kedve zményeket kaptunk a magyar vetőkukorica kivitelére, továbbá olyan fontos termékekre, mint mélyhűtött liba, liba- és kacsamáj, valamint több szántóföldi zöldségféle. A magyar — lengyel mezőgazdasági megállapodás a két ország mezőgazdaságának szakosodási saját osságait figyelembe véve alakult ki, és szélesebb termékskálát ölel fel, mint a cseh és szlovák megállapodás. Nagyszámú, számunkra fontos termék esetében — mint például a gyümölcsök, a búza, a sertés- és baromfihús esetében — jelentős kedvezményes kvótákat sikerült kialakítani. A
