Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - Interpellációk - ELNÖK(Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
108 Tehát indokolt az, hogy minden bizalmatlanság gyanúját félretéve itt, a nyilvánosság előtt tegyük fel ezt a kérdést. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK(Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügy ész urat, szíveskedjék az elhangzott interpellációra megadni a választ. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a kérdést. Az 1992. év október 19é n elrendelt nyomozás során először megkerestük az Orosz Föderáció legfőbb ügyészét, Sztyepankov urat, a megkeresés ismételt levélváltáshoz vezetett, de tőle eddig érdemi és felhasználható információhoz nem jutottunk. Megkereséssel fordultunk még abban a hó napban a miniszterelnök úrhoz és a művelődési és közoktatási miniszter úrhoz, Andrásfalvy Bertalan úrhoz, az MDP- és az MSZMPiratok megküldése iránt, majd pedig néhai Juhász Gyula professzor urat kerestük meg az Országos Széchényi Könyvtártól, majd a Poli tikatörténeti Intézettől szereztük be az '56os gyűjteményt, egyéb iratokat. (16.00) A belügyminiszter úrhoz fordultunk a BM Történeti Levéltárában őrzött okiratok rendelkezésre bocsátása érdekében, ezeket megkaptuk, feldolgoztuk, ez év elejétől április kö zepéig folyt az Országos Levéltárban hozzáférhető iratok tanulmányozása. Ezt április közepére sikerült befejeznünk, ez átfogta a vezető állami és párttestületek iratait, egyes vezetők személyi fondjait, továbbá a Külügyminisztérium és a jelentősnek ítélt k ülképviseletek iratait. Tanulmányoztuk az MDP, illetve az MSZMP egyéb iratait is. Az irattanulmányozás során az ügyészség abból a hipotézisből indult ki, hogy a tényállás elsősorban a szovjet fegyveres támadás előkészítésével és megvalósításával kapcsolato s cselekményekkel összefüggésben juthat relevanciához. Az ez év februárjában elfogadott törvényeket követően, a tanulmányozást kiterjesztettük a megtorlással kapcsolatos iratokra is. Az eddig végzett munka tehát elsősorban okirati bizonyítékok feltárására és beszerzésére irányult, de sor került több tanú kihallgatására is, gyanúsítottként ez ideig senkit nem hallgatott meg az ügyészség. Ezt a fajta eljárást lehet bírálni, de ehhez engedje meg a tisztelt Országgyűlés és a képviselő úr, hogy a következőket ad jam elő: A tényállás, amelynek alapján a nyomozás elrendelésére került sor, 1945. május hó 1jén született az 1440/945. miniszterelnöki rendelettel. Ez a rendelet — a megalkotói szándéka szerint — azzal a céllal született, hogy megtorolja a szövetségesek e lleni hazugságokat, amelyek alkalmasak a megértést gátolni. A környező államok vagy azok emigrációban élő antifasiszta vezetői ellen elkövetett rágalmak, a nemzetiségek, de nem a svábok ellen elkövetett izgatások, irredenta propaganda stb. mind ide tartozi k. A nem túl igényes megfogalmazású szöveg Ries Istvántól származik, aki annak idején a Népbíróságok Országos Tanácsa tanácsvezetője volt, később igazságügyminiszter és a saját rendszere gyilkolta meg, agyonverték. Az ő magyarázata azonban a szöveg nem tú l igényes megfogalmazása ellenére elég jó következtetési alapot ad arra, hogy ennek a normának milyen küldetést szántak a megalkotói. De a szöveg megfogalmazása természetesen függetlenül az eredeti alkotók szándékaitól, csak itt az a kétség merül fel benne m, hogyha többen a nagyon eltérő magatartások körét kívánják e tényállás alá vonni, akkor esetleg ez a tényállás nem határozza meg a szükséges pontossággal a büntetendő magatartások körét.
