Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ)
529 különösen a szakképzési rendszer bemutatása terén, ami a törvényjavaslatban, de a közoktatási törvényjavaslatban is eléggé sze gényesen jelenik meg. Az új szakképzési rendszerre való átállás több évet igényel. Az átmenet időszakában a jelenlegi szakoktatás minden hibája és káros hiányossága is érvényesülni fog. Ezek között talán a legfontosabb, hogy központi intézkedésekkel szorít suk vissza a szakképzésben a felesleges, a már előre láthatóan fiatalkorú munkanélküliséget növelő képzést. Ezt szolgálja a 8. § kiegészítése céljából tett módosító indítványom, amelyet mind a Munkaügyi Minisztérium, mind a Parlament oktatási bizottsága tá mogat. Kérem képviselőtársaimtól a javaslat támogatását. A szakképzés eddigi rendszere NyugatEurópa több országában ugyancsak átalakulóban van. A külföldi tapasztalatok ugyan többnyire nem használhatók fel közvetlenül a hazai, attól alapjaiban eltérő szak képzés gyökeres megújításában, de az átformálás iránya számunkra is jelzés értékű kell legyen. Mindez arra figyelmezet bennünket, hogy a szakképzési rendszer átalakítása sürgős és nem halasztható feladat. Minél előbb meg kell tenni azokat a lépéseket, amel yek a jelenlegi, a lakosságot jórészt félrevezetően tájékoztató szakképzési rendszer megváltoztatását szolgálják. Meg kell tenni akkor is, ha ez átmeneti problémákkal jár, éppen az állampolgár, az ember boldogulása érdekében. Köszönöm figyelmüket! (Szórván yos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Béki Gabriella a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Béki Gabriella (SZDSZ) BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) Elnök Úr, köszönöm a szót! Tisztelt Ház! Jó két hónappal ezelőtt a szabad dem okraták úgy döntöttek, hogy a szakképzésről szóló törvényjavaslatot vitára alkalmasnak találják. Képviselőtársaim, Szőr Gyula az általános vitában elmondta már, milyen fontosnak tartjuk ennek a törvénynek a megszületését, hiszen a piacgazdaságra való áttér és, a gyakorlóhelyek 80%ának megszűnése menthetetlenül szétzilálta a szakképzés korábbi rendszerét. (16.20) Az általános vitában képviselőtársam már részletesen szólt arról, hogy három lényeges kérdésben nem értü nk egyet a javaslattal. Nevezetesen: a középfokú intézményrendszerben a szakképzési intézménytípus egységesítésének kérdésében; az országos képzési jegyzék hiányának megítélése kérdésében; és a gyakorlati képzés átalakításának, konkrétan a tanulószerződése knek a kérdésében. Összesen 15 módosító javaslatot és két kapcsolódó módosító javaslatot adtunk be, azzal a céllal, hogy számunkra is elfogadhatóvá tegyük a törvény szövegét. A benyújtott módosító indítványok közül csupán egyet támogatott az oktatási bizot tság az előterjesztővel egyetértésben, Nádori László képviselőtársamnak a preambulumot érintő szövegpontosító javaslatát. Sajnos, a többi indítványunk nem kapott többségi támogatást, javaslatainknak ezért a felét visszavonjuk; de így is marad négy olyan ké rdés, amit annyira fontosnak tartunk, hogy szavazást kér képviselőcsoportunk ezekben a kérdésekben, annak ellenére, hogy az egyharmados támogatást sem kaptuk meg. Én most a részletes vita keretében mindenekelőtt ezekről a módosító indítványokról szeretnék beszélni. Az első ilyen javaslat a szakképzés intézményeinek meghatározását érinti. Tudnivaló, hogy a középfokú oktatásban részt vevő diákoknak csak egyharmada jár gimnáziumba, a többiek a szakképző iskolák valamelyik típusában tanulnak. A szakképző iskolá k több mint fele már ma is vegyes típusú, vagyis az adottságaiktól függően már ma is egy, két, három- vagy éppen négyéves szakirányú képzést kínálnak, az alapvizsgát követően érettségire, illetve felsőfokú továbbtanulásra felkészítő képzést is folytathat nak. Úgy gondoljuk, hogy valamennyi szakmai iskolának - tehát a jelenlegi szakközépiskoláknak, szakmunkásképzőnek és szakiskolának - egyaránt lehetővé kell tenni, hogy maguk dönthessék el, milyen típusú képzési formára vállalkoznak, illetve hogy többféle k épzési célú, időtartamú és fokozatú szakképzést is folytathassanak. Ügyetlen dolog, ha egy éppen
