Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ)
530 születőben lévő törvény kullog a valóság után, ahelyett, hogy egy jól átgondolt koncepciónak megfelelően végre feloldaná teljesen a szakmai iskolák évtizedek ó ta fennálló merev hierarchiáját, garantálva, hogy az alacsonyabb képzettségi szintet nyújtó fokozatok ne váljanak zsákutcává. Másodsorban az országos képzési jegyzék hiányáról kell szólnom. Fazekas Zoltán és Szőr Gyula képviselőtársaim a 11152es számon be terjesztett módosító javaslatukban azt fogalmazták meg, hogy a szakképzési törvény hatálybalépésének legyen feltétele az országos képzési jegyzék kibocsátása. Tisztelt képviselőtársaim! Ennek a törvénynek a lényege, az esszenciája az Országos Képzési Jegyz ék, az OKJ. Ez a jegyzék rögzíti a szakképesítés megnevezését, a szükséges elméleti és gyakorlati képzés időtartamát és a szükséges előképzettséget is. Tudjuk jól, hogy a jelenlegi szakmastruktúra, épp úgy, mint a szakképzési struktúra, modernizációra szor ul. Azonban a halaszthatatlan és radikális változtatásokat az iskolák csak a képzési jegyzékéhez igazodva tudják elkezdeni, illetve megoldani. Ez alapján fogalmazható meg a számon kérhető felelősségük is, mint ahogy a szülőknek, a szakmát választó tanulókn ak is ez a képzési jegyzék jelent majd tájékoztatást és számon kérhető garanciát. Az Országos Képzési Jegyzék nélkül hatályba léptetni a szakképzési törvényt épp oly képtelenség, mint nemzeti alaptanterv nélkül működtetni a közoktatási törvényt. Kérem képv iselőtársaimat, ha belátják, hogy a szakképzési törvénynek nincs értelme OKJ nélkül, hallgassanak a józan eszükre, és kapcsolják össze a törvény hatálybaléptetését az Országos Képzési Jegyzék kibocsátásával, azaz szavazzanak igennel a záró rendelkezéseknél az 55. §nak új (3) bekezdéssel történő kiegészítésére. A hatálybaléptetéssel kapcsolatos dilemma megoldására egyébként egy másik javaslatot is megfogalmaztunk. Eszerint a szakképzési törvény 1994. szeptember 1jén lépne hatályba, abban a reményben, hogy ez idő alatt kibocsátásra kerül az Országos Képzési Jegyzék. Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom továbbá azt a módosító indítványunkat is, amely az országos képzési jegyzék elfogadásában kicsit hangsúlyosabb szerepet szán az Országos Képzési Tanácsnak. (1 6.30) Ez a szakképzési érdekegyeztetés ellátására létrehozott háromoldalú, vagyis a munkavállalók, munkáltatók és a tárca képviselőiből álló szervezet véleményezési, javaslattételi és ellenőrzési jogosultságokkal rendelkezik. Úgy véljük, hogy célszerű lenn e, ha az Országos Képzési Jegyzéket illetően döntési jogosultságot rögzítene a törvény. Szólnom kell továbbá néhány olyan kérdésről is, amelyek valóban részletkérdésnek tűnnek, de amelyek nagyon is lényegi, szemléletbeli különbözőségről árulkodnak. Vélemén yünk szerint ez a törvényjavaslat nem igazán gyermekbarát, amikor a képzési időt fiatalkorú tanulók esetében napi 7 órában határozza meg, illetőleg naponta 6 és 22 óra között tartja megszervezhetőnek, vagy amikor a tanulók pénzbeli juttatásának a havi mért ékét a mindenkori minimálbér 10%ában minimalizálja. Módosító indítványainkban a gyermekek jogait kívánjuk védeni. A 11161es számon beterjesztett javaslatunk szerint a fiatalkorú tanulók esetében a képzési idő a napi 6 órát nem haladhatja meg. Úgy gondolj uk, semmi nem indokolja, hogy a szakmát tanuló gyerekek napi képzési ideje hosszabb legyen, mint gimnazista társaiké. Véleményünk szerint a szakképzési törvényjavaslat ezen a ponton ellentmondásban van a közoktatási törvényjavaslattal is, hiszen ott az ált alunk is javasolt napi 6 óra szerepel a szövegben. Bízom benne, hogy képviselőtársaim elfogadják ezt az érvelést, és megszavazzák módosító indítványunkat. Mint ahogy támogatást remélek ahhoz az indítványunkhoz is, amelyik 22 óra helyett 20 óránál hú zza meg a fiatalkorúak esetén a képzési időre használható napszakot. A tanulók pénzbeli juttatásával kapcsolatban mi magunk nem adtunk be módosító indítványt, de támogatni fogjuk Győriványi Sándornak, illetve Körösfői Lászlónak azokat a javaslatait, amelye k az összeg minimumának megemelésére irányulnak.
