Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
526 A művelődési tárca oktatási bizottságban jelen lévő képviselője azt javasolta, hogy a felsőoktatási intézményekben folyó szakképzést a felsőoktatási törvény be javasoljuk beiktatni. Ezt meg is tettük módosító indítványokkal. Ezek után nagy felháborodással értesültem arról, hogy a kulturális bizottság ülésén a művelődési tárca a felsőoktatási törvény módosító indítványainál mégsem támogatta e képzési mód felsőo ktatási törvénybe történő iktatását, és ott meg azt javasolta, hogy ez a szakképzési törvénybe kerüljön. Ezt a labdázgatást, tisztelt képviselőtársaim, rendkívül inkorrektnek tartom. Módosító indítványaim egy másik csoportja a munkavállalók érdekképvisele ti szerveinek, a szakszervezeteknek a szakképzésben való szerepéről szól. A szakképzési törvénytervezet szerint a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei jelen lennének ugyan az Országos Képzési Tanácsban, de e tanács a szakképzés országos érdekegyezte tési kérdéseinek az ellátására jön létre. Hatáskörébe tehát országos jellegű kérdések vizsgálata és véleményezése tartozna. Nem vennénk részt viszont a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek sem a tanuló és a munkáltató által kötött tanulószerződésben foglaltak folyamatos ellenőrzésében, sem a szakmunkás vizsgabizottságokban, sőt még a taunlószerződést kötött tanuló ellen folytatott fegyelmi eljárásban sem. A jelen szakképzési törvénytervezet mintájául szolgáló német szakképzési rendszerben, tisztelt k épviselőtársak, ez egész másképp működik. Németországban egy 1969ben hozott törvény alapján a szakképzés szakmai ellenőrzése a kamarák és a szakszervezetek együttes ellenőrzése útján történik. A német duális rendszer jellegzetessége, hogy a munkaadók, a s zakszervezetek, a tartományok és a szövetségi kormány képviselői egyenrangú félként működnek együtt. Tartományi szinten állandó bizottságok működnek, amelyek a munkaadók, a szakszervezetek és a tartományi minisztériumok képviselőiből tevődnek össze. Körzet i, városi, kerületi szinten a kamarák létrehoznak olyan bizottságokat, melyek hatáskörébe tartozik a tanulószerződések regisztrálása és a szakképzés ellenőrzése. E bizottságokban egyaránt megtalálhatók a munkaadók szövetsége, az üzemeket, iskolákat képvise lő szakemberek és a szakszervezet. Üzemi szinten a kiképző üzemekben a munkavállalók választotta üzemi tanácsnak ugyancsak beleszólási joga van a szakmai képzés tervezését és keresztülvitelét, valamint a kiképzendők felvételeit illető kérdésekbe. Ezért az általam benyújtott módosító indítványokkal azt kívánom megvalósítani, hogy tanulószerződés esetén a képzési feltételek meglétét és folyamatos ellenőrzését egy olyan, a gazdasági kamara által létrehozott állandó bizottság végezze, amelyikben megtalálható a munkavállalói érdekképviseleti szervezet és a szakképző iskola képviselője is. Ugyanígy a szakmai vizsgabizottságban is javaslom a munkavállalók érdekképviseleti szervezetének a részvételét. A tanulószerződést kötött tanuló ellen folytatott fegyelmi eljá rásról kissé különös módon nem a szakképzési, hanem a közoktatási törvény rendelkezik, ezért azt a módosító indítványomat, mely ilyen esetekben a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteinek a részvételét is szükségesnek tartja, a közoktatási törvényterv ezethez nyújtottam be. Erről délelőtt már szóltam önöknek. Tisztelt képviselőtársak! Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a tanulószerződést kötött tanulók esetében - akik kikerülnek a szakképző iskola látóköréből - valódi tanulói érdekvédelem csak úg y valósítható meg, ha a gyakorlati képzés helyi ellenőrzésében, a fegyelmi eljárásokban és a szakmai vizsgabizottságokban egyaránt jogosultak lennének részt venni a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei, a szakszervezetek is. Erre annál is inkább szü kség lenne, mert köztudott, hogy a szakmunkástanulók a gyakorlati képzés során sajnos gyakran ki vannak szolgáltatva a munkáltatók gazdasági érdekeinek. (15.50) Ha kihagynánk az ellenőrzés lehetőségéből a szakszervezeteket, ezzel a szakmunkástanulók kiszol gáltatottságát segítenénk elő. Úgy látszik, hogy a munkaügyi tárca vagy nem tartja lényeges kérdésnek e kiszolgáltatottság megakadályozását, vagy pedig nem tartja kívánatosnak a szakszervezetek jelenlétét a szakképzés ellenőrzésében, mert az e témában tett módosító indítványaimat nem támogatta.
