Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
527 Tisztelt Ház! Módosító indítványaim harmadik csoportjába végül azok a javaslatok tartoznak, amelyek a tanulói jogokról és a szülők jogairól szólnak. E javaslatokat azért is különösen fontosnak tartom, mert a törvényt ervezet nem rendezi megnyugtató módon a szakképzésben részt vevő tanulók jogvédelmét. A törvénytervezet 34. § (2) bekezdése szerint, ha a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, akkor a gazdasági kamara és a szak képző iskola lenne köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését. Mivel ebben az esetben nem a tanuló tehet arról, hogy megszűnt a gyakorlati képzése, így nem kerülhet hátrányba. Nem elegendő tehát csak a tanuló további képzésének az elősegítésé t garantálni a törvényben, mert ez semmilyen biztonságot nem nyújt a tanuló számára. Indokolatlan a szakképző iskola bevonása is a további gyakorlati képzés elősegítésébe, mert a szakképző iskola nem felelős a tanulószerződés alapján történő gyakorlati kép zésért, abba semmilyen beleszólása nem lenne. Tanulószerződés esetén minden felügyeleti ellenőrzési jog a gazdasági kamarát illetné meg. Ezért módosító indítványomban azt kívánom kimondani, hogy ilyen esetekben a gazdasági kamara köteles biztosítani - s ne m csak elősegíteni - a tanuló további gyakorlati képzését. További problémát jelent, hogy míg a tanulószerződést kötött tanulók a törvénytervezet szerint pénzbeli juttatásban részesülnének, melynek alsó határa a mindenkori minimálbér 10%a lenne, addig azo k a tanulók, akik az iskolában kapják a gyakorlati képzést, egy fillért sem kaphatnának, hisz a jelenlegi ösztöndíjrendszer megszűnne. Ez pedagógiailag elfogadhatatlan, és igazságtalan helyeztet eredményezhet, hiszen előfordulhat, hogy az iskolai elméleti oktatáson egymás mellett ülő két azonos szakmájú tanuló közül éppen a lustább, a tehetségtelenebb kap minimum havi 900 forintot, mert tanulószerződést kötött, míg a jobb képességű, szorgalmasabb semmit - csak azért, mert az iskolában történik a gyakorlati oktatása. E feszültségen enyhíthet az a módosító indítványom, mely szerint, ha a gyakorlati képzésre nem tanulószerződés alapján kerül sor, úgy a gyakorlati oktatást szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendsz eres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel. A díjazás feltételeit és mértékét javaslatom szerint a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kellene meghatározni. A gyakorlat i képzésben kétféle módon részt vevő tanulók közötti megkülönböztetést kívánja csökkenteni az a módosító indítványom is, mely szerint a szakmunkásvizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára biztosított minimum tíz nap felkészülési idő illesse meg azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik. Teljesen indokolatlan és értelmetlen a törvénytervezetben szereplő diszkriminatív megkülönböztetés. Végül néhány módosító indítványom a szülők szerepét és jogait kívánja a törv ényben rögzíteni. Tekintettel arra, hogy a szakmunkástanulók többsége a tanulószerződés megkötésekor csak 16 éves lenne, így még nem lenne nagykorú. Tanulmányainak első két évében tehát a szülői felelősség kérdése még nem kerülhető meg. Ezért módosító indí tványaimban azt javaslom, hogy kiskorú tanuló esetében a tanulószerződés megkötése is, és felbontása is egyaránt csak a szülő vagy a törvényes képviselő jelenlétében, s írásbeli jóváhagyása mellett történhessék meg. Ellentétben a törvénytervezettel, ahol a tanuló saját maga végezheti ezt el. Úgy látszik, hogy a szülők gyermekük iránti felelőssége és a szülői jogok törvényi biztosítása nem igazán fontos a törvénytervezet készítői számára, mert módosító indítványaim nem kaptak támogatást. Így aztán majd a kis korú gyermek olyan tanulószerződést fog aláírni, amit a szülő még csak nem is látott, s fogalma sem lesz róla, hogy az mit tartalmaz. És a tanulószerződést úgy bonthatja majd fel a kiskorú tanuló, akár pillanatnyi szeszély miatt, vagy akár anyagi csábításn ak engedve, hogy a szülőnek tudomása sem lesz róla.
