Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
525 képzésnél hét óráról hat órára csökkentették volna, a felnőttképzésnél nyolcról hét órára, meghatározták volna azt, hogy délutáni műszakban nem dolgozhatnak a kiskorúak, és biztosította volna számukra azt a lehetőséget is, hogy pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon ne lehes sen őket igénybe venni. Volt olyan javaslat - a bizottság részéről szintén nem kapta meg az egyharmados támogatottságot , hogy a munkaközi szünet a fiatalok részére gyakrabban járjon, három óránként. Összességében: 45 módosító javaslatból nyolcat támogato tt a bizottság, 13at egyharmad részben vagy azt meghaladóan, 24et pedig elutasított, illetőleg nem érdemesített arra, hogy egyharmad részben is támogassa. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy az alkotmányügyi bizottság áll íte előadót. Nem. - A felszólalások következnek. Megadom a szót Körösfői László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Körösfői László (MSZP) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A szakképzési törvénytervezet a lapvető kérdéseiről alkotott véleményünket a szocialista frakció vezérszónokaként már az általános vitában elmondtam. Akkor is jeleztem, hogy megfelelő módosító indítványokkal számunkra elfogadhatóvá lehet tenni ezt a törvénytervezetet. Ezért most a benyúj tott módosító indítványok közül azokról kívánok részletesen szólni, melyek a szocialista frakció számára különösen fontosak. Ezek a következők: először a középiskola utáni felsőfokú, úgynevezett posztszekunderi szakképzés; má sodszor a munkavállalói érdekképviseleti szerv szerepe a szakképzésben; és végül a tanulói jogok, a szülők jogai. Nézzük ezeket sorban. Az első téma. Az első: a középiskola utáni, felsőoktatásnak nem minősülő szakképzés, az úgynevezett posztszekunderi sza kképzés kérdése. E képzési mód a fejlett ipari országokban igen elterjedt. Néhány magyarországi főiskolán is megindult már ez a fajta képzés, elsősorban a pénzügy, a számvitel, a kereskedelem, a vendéglátás, az egészségügy, a számítástechnika és a menedzse rképzés területén. Ez a gyakran nappali jellegű, iskolai rendszerű és különböző ideig tartó szakképzés szakképesítést nyújt meghatározott irányban, és ugyanakkor automatikusan átmenetet biztosít a felsőoktatás irányába. Fontosságát a nemrég hazánkban járt felsőoktatási nemzetközi szakértői csoport különösen hangsúlyozta, figyelembe véve azt a körülményt, hogy e képzési formák szélesítik a középiskolát végzettek továbbtanulási lehetőségeit, elősegítik a munkaerőpiaci igényekhez igazodva későbbi foglalkoztat ásukat, és az iskolarendszerű oktatás esetén a rövidebb tanulmányi időből következően az egyetemi, főiskolai képzésnél kevésbé költségesek. Mivel az effajta szakképzésről nincs szó a szakképzési törvénytervezetben, és az ilyen főiskolai képzésre jelenleg n incs semmiféle állami támogatás, az kizárólag önköltséges rendszerű, a képzés teljes költségeit a fiatalok kénytelenek kifizetni, ezért módosító indítványaim e kérdést rendezni kívánják. Egyrészt törvényben javaslom rögzíteni, hogy a felsőoktatási intézmén yek egyes szakterületeken nem felsőoktatási jellegű, középiskola utáni szakképzést folytathatnak, s e képzés a szakképzési törvény hatálya alá tartozik. Másrészt az általam elmondott indokok alapján javaslom, hogy az ilyen módon megszervezett szakképzés kö ltségei ne csak a szakképzésben részt vevőket terheljék, hanem a képzés finanszírozása kapjon állami támogatást is. Teljesen érthetetlen számomra, hogy bár ez a fajta képzés az érettségizett fiatalok szakképzettséghez jutását segíti elő, s mint ilyen, a fi atal munkanélküliek számát csökkentené, a munkaügyi tárca nem támogatta ide vonatkozó módosító indítványaimat. Annál is inkább elfogadhatatlan ez számomra, mert a foglalkoztatáspolitikai vitanapon a munkaügyi tárca vezetője és az egyik kormánypárt vezérszó noka egyaránt nem ilyen szellemben nyilatkozott a fiatalok pályakezdési esélyeinek a fontosságáról.
