Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A rendkívüli ülésszak megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH LÁSZLÓ (FKgP)
4 Az a kérdésem, hogy hogyan tud ezekkel az eseményekkel, ezekkel az esetekkel elszámolni a magyar rendőrség. És azok, akik újra és újra felmentik ezeket a fiatalokat, vagy azok, akik a nyilvánvalóan rasszista, fasisztoid bűncselekményeket garázdasággá szelídítik. A Magyar Köztársaság bírósága még senkit nem ítél t el a Btk. 156. §a alapján, noha erre jócskán lett volna lehetősége. Az egri önkormányzat nemrég közzétett vizsgálati anyagában például az szerepel, hogy nincs Egerben bőrfejű szerveződés. Azt hiszem, hogy a történtek után még az idegenforgalmi nevezetes ségű városunkba látogató vendégek is elgondolkodnak. A kérdésem továbbá az, hogy mikor fog álljt parancsolni a Magyar Köztársaság demokratikus Kormánya, a magyar igazságszolgáltatás az egyre burjánzó faji diszkriminációnak. Felhívni kívánom a tisztelt képv iselőtársakat, a Kormány illetékeseit, hogy tegyenek meg mindent az erőszak megakadályozása érdekében, ha még erre van lehetőség. Holnap talán nem lesz. S itt szólítom meg a magyar társadalom cigány és nem cigány nemzetiségű állampolgárait, lépjenek fel kö zösen a mindannyiunk békéjét és biztonságát veszélyeztető jelenségekkel szemben. Ne engedjék feláldozni közös jövőnket. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Horváth László képviselőtársunk, akinek a fü ggetlen kisgazdaképviselőcsoport támogatja napirend előtti felszólalását. Képviselő urat illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Horváth László (FKgP) HORVÁTH LÁSZLÓ (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy napirend előtt i rövid felszólalásomban ráirányítsam figyelmüket egy olyan, az államigazgatás sokat bírált, ugyanakkor egyik legfontosabb intézményrendszerére, a 4500 főt számláló földhivatali hálózatra, mely napjainkra részben a költségvetés hiánya, részben munkájának m egnövekedése miatt működőképességének határára ért. (15.20) Jelenleg 19 megyei és fővárosi földhivatal irányításával 112 körzeti földhivatal látja el a földügyi szakigazgatás jogszabályokban meghatározott feladatait, mint a földmérés, a földhasználat, a fö ldvédelem és a földértékelés, valamint a szintén jogszabályban meghatározott időszakos, az állami költségvetésből finanszírozott feladatokat, például kárpótlás, részaránytulajdon nevesítése. Közismert, hogy a gazdasági élet, a közigazgatás és az állampolgá rok számára milyen fontos az ingatlannyilvántartás, a földmérési térképészeti alapnyilvántartás, a változások vezetése és a közhiteles adatszolgáltatás. A földhivatali szervezet kialakítása és létszámának meghatározása a korábbi, főleg állami és szocialis ta típusú nagyüzemi tulajdoni viszonyoknak megfelelően történt. A privatizációs folyamat megindulásával és felgyorsulásával az ingatlanok és ezzel párhuzamosan a változások száma ugrásszerűen megnövekedett. Ezt tetézte még az OTPtartozások kampányszerű vi sszafizetésével összefüggésben a jelzálogjogok törlése. Az 1989es szinthez képest 50%kal nőtt az ügyiratok száma, és 24%kal emelkedett a tulajdoni lapok iránti igény. Az évenként kiadásra kerülő érdemi határozatok száma megközelíti a 2 milliót. Figyelem be véve, hogy folytatódik az önkormányzati lakások elidegenítése, az egyházi ingatlanok rendezése, a gazdálkodószervek átalakulása, a szövetkezeti földek nevesítése, az árverésen megszerzett földek kimérése, a növekvő tendencia állandósulni látszik. Az elm últ évek tapasztalatai alapján előre látható, hogy a jelenlegi 6,5 millió ingatlannal szemben hamarosan 10 millióval kell számolnunk. A magántulajdon megerősödése máris tömeges jelzálogbejegyzést eredményez, nőni fog az ingatlanforgalom, ami nemcsak számsz erű feladatnövekedést eredményez, hanem nagyobb pontossági követelményeket is támaszt.