Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának folyt... - ELNÖK (Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR. a független képviselőcsoport vezérszónoka:
1103 Szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat az ügyészségi alkalmazottak, illetőleg az ügyészek részére széles körű részvételi jogot biztosít az ügyészség ve zetésében különböző testületek révén. Ilyen testületek az Ügyészségi Alkalmazottak Tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa, az Összügyészi Értekezlet, az Ügyészi Tanács és a szakmai kollégium. Az illetékes testületeknek különböző mértékű be leszólási joguk van a jóléti célú eszközök felhasználásába, illetőleg hasznosításába, az ügyészek szolgálati viszonyát érintő alapvető kérdésekbe, valamint a szakmai kérdésekbe. A Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslat az ügyészségnek a büntetőjog körébe tartozó egyes feladatairól, valamint a büntetőjogon kívüli tevékenységéről szól. Konkrétan és részletesen három kérdéskört szabályoz, éspedig a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyeletét, a törvényesség és a jogvéd elem biztosításában történő büntetőjogon kívüli ügyészi közreműködést és az ügyészi ténymegállapító vizsgálatot. A törvényjavaslat a demokratikus jogállami követelményeknek megfelelően kiteljesíti a büntetésvégrehajtás törvényességi felügyeletét. A törvén yjavaslat alapján az ügyészség a büntetőeljárás egész folyamatában, a nyomozástól a büntetésvégrehajtás befejezéséig részt vesz. A javaslat bővíti továbbá azon bűncselekmények körét, amelyek nyomozása az ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozik, és súly t helyez a fogva tartások ügyészi felügyeletére, illetőleg a fogva tartottak jogorvoslatainak intézésére. A törvényesség és a jogvédelem biztosításában történő büntetőjogon kívüli ügyészi közreműködés szabályait, többek között a polgári peres és nem peres eljárásban való ügyészi részvételt, a különböző szervezetek és intézkedések törvényességi ellenőrzését, valamint az ügyészi óvás intézményét szabályozzák. Végül a törvényjavaslat a jogsértések feltárásának különleges módszereként az ügyészi tényfeltáró viz sgálat szabályait állapítja meg, mely vizsgálat eredménye az arra jogosult ügyészi vagy más szerv intézkedésének alapjául szolgálhat. Összefoglalva tehát: a szóban forgó reformtörvényjavaslatokat, amelyek az ügyészség jogállását és feladatait mind a magya r közjogi hagyományoknak, mind pedig a korszerű demokratikus és jogállami, nyugateurópai gyakorlatnak megfelelően szabályozzák, a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javasolom. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm sz épen. Most átadom a szót dr. Ilkei Csaba képviselőtársunknak, a független képviselők képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Ilkei Csaba a független képviselők nevében ILKEI CSABA, DR. a független képviselőcsoport vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vádhatóság Kormány alá rendelése már az 1871. évi I. ügyészségi törvény elfogadásakor igen éles vitát váltott ki. Az ellenzék által javasolt független ügyészséget alig tudták leszavazni, mint Vastagh Pál délelőtt már eml ítette, 111:94 arányban vetették el az autonóm gondolatot. A kormányzati irányítás alatt álló, a mindenkori politikai akarat kiszolgálójává váló ügyészség modelljét a legkiválóbb hazai jogtudósok bírálták, és ismét Vastagh Pál után hadd említsem meg Finkey Ferenc professzor nevét, aki 1935 és 1940 között koronaügyész is volt. Néhány éve a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság is komoly aggályait hangsúlyozta a végrehajtó hatalmak bekebelező törekvései kapcsán. A parlamenti felügyeletet felváltó kormányzati felügy elet annak az útnak az eleje, amelyen roppant könnyű eljutni a hatalmi ágak nemkívánatos összefonódásához, ahhoz az állomáshoz, ahol a legfőbb ügyésznek — alkotmányellenesen — politikai szerepet kívánnak adni.
