Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
1079 Az ügy ész fegyelmi felelősségét meghatározó szabályok egyrészt a hivatali kötelesség vétkes megszegését, másrészt az ügyész életmódjával, magatartásával kapcsolatos, a hivatás tekintélyét sértő magatartásokat szankcionálják. Lehetőséget ad a javaslat a munkáltat ónak arra is, hogy csekély súlyú fegyelmi vétség esetén mellőzze a fegyelmi eljárást, és a vétséget elkövetőt írásbeli figyelmeztetésben részesítse. Taxatív felsorolást ad a tervezet az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetésekről. Részletesen és mi nden ide vonatkozó garanciális szempont figyelembevételével rendelkezik a törvény a fegyelmi eljárás megindításáról, az eljárás alá vont személy, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlójának jogairól és kötelességeiről, az eljárás eredményéről, illetve a jogo rvoslati lehetőségekről. Az ügyészek kártérítési felelősségének módja és mértéke illeszkedik az általános, a Munka Törvénykönyvében rögzített szabályokhoz. Kiemelést érdemel azonban az a rendelkezés, miszerint az ügyész a gondatlan károkozásért havi átlagk eresete háromszoros öszszegével felel, amennyiben a kár olyan, jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított ügyész előzőleg a figyelmét felhívta. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslat összhangot teremt az ügyészségre vonatkozó többirányú jogi szabályozások között… (A közelében tett megjegyzésre reagálva:) Köszönöm, még van idő… Az ügyészség tevékenységének túlnyomó, közismertebb részét a büntetőe ljárás során fejti ki. A büntetőjogi feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályi háttér kellően szabályozott. A most tárgyalandó javaslat e körből kiemeli a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyeletet, illetve a követelményekhez igazítja az ügyészségi nyomozó hivatalok hatáskörét. A büntetésvégrehajtás feletti ügyészségi törvényességi felügyelet egyszerre jelenti az elítéltek jogainak védelmét és az állam büntető igényének érvényesítését. Ennek során érhető el, hogy a büntetések elérjék cél jukat anélkül, hogy az elítéltek alapvető, a büntetés által nem érintett jogai sérelmet szenvednének. Külön figyelmet kell kapnia a személyi szabadság korlátozásával járó intézkedések végrehajtásának, törvényességének, hisz itt a legnagyobb az esély arra, hogy a kényszerintézkedés alá vontak érdekei, jogai a törvényben meghatározottnál lényegesebb sérelmet szenvednek. (12.10) Ilyen körülmények között fokozottan szükség van olyan jogosítványokkal felruházni az ügyészséget — mint erre legalkalmasabb szervezet — , amelyek lehetővé teszik a büntetés végrehajtásának rendszeres ellenőrzését, felügyeletét, és amely alapján az ügyészség az esetleges törvénysértés kiküszöbölésére hatékony intézkedéseket tehet. A személyi szabadságot korlátozó intézkedések végrehajtásá nak felügyelete mellett természetesen szükség van arra is, miképpen a javaslatban is szerepel, hogy az ügyész ellenőrizhesse az intézkedések, az utógondozás végrehajtását és a nyilvántartásokat. Kifejezett kötelezettséget ír elő a javaslat akkor, amikor re ndelkezése szerint az ügyész köteles azonnal szabadlábra helyezni azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva. Lényeges szabály, hogy közigazgatási, illetőleg államigazgatási szerv által elrendelt előveze tést csak ügyészi jóváhagyással lehet foganatosítani. A javaslat a továbbiakban az ügyészség büntetőjogon kívüli, egyre szélesedő tevékenységét szabályozza. Az ügyészség alkotmányos feladata annak elősegítése, hogy a társadalom valamennyi szerve, szervezet e és állampolgára betartsa a törvényeket. Ennek során széles jogosítványokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy valamennyi jogterületen eredményesen léphessen fel. A polgári peres és peren kívüli eljárásokban való részvétel a polgári eljárá sok keretei között érvényesül, figyelembe véve a felek rendelkezési jogát.
