Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
1080 A törvényességi közreműködés másik nagy területe a közigazgatási, szabálysértési és más hatóságok munkájának, határozatainak, intézkedéseinek vizsgálata, egyes jogszabályok érvényes ülésének, alkalmazhatóságának vizsgálata, ennek során az ügyészséget a tervezet szerint széles jogosítványok illetik meg szinte valamennyi területen. Párhuzamosság elkerülésére a javaslat kiveszi azokat az ügyeket az ügyészség hatásköréből, amelyek a köztá rsasági megbízott ellenőrzési jogkörébe tartoznak. A törvényjavaslat külön szabályozza az ügyészi óvás intézményét, amely a törvénysértés kiküszöbölésének leghatékonyabb eszköze lehet. A tervezet III. fejezete új, az utóbbi években jelentkező feladat megol dásához ad eljárási, szervezeti támpontot. Ténymegállapító vizsgálatot közérdekbe ütköző, jogszabályt sértő cselekmény vagy mulasztás gyanúja esetén az igazságügyminiszter rendelhet el, amelyet az ügyészi szervek végeznek el. A vizsgálat jellegéből adódóa n bizonyos tények, körülmények megállapítására irányul, amelynek eredményeképpen további intézkedés tehető vagy eljárás kezdeményezhető. E módszer eredményesen segítheti az ügyészséget abban, hogy az Alkotmányban írt feladatait teljesítse. A javaslat fennt artja az ügyészségnek azokat a hatásköreit, amelyeket külön jogszabály állapít meg. Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat országgyűlési vitáját hosszú szakmai előkészítés előzte meg elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával. Ezek során nem kérd őjeleződött meg, hogy az ügyészi szervezet belső felépítését, az ügyészségi alkalmazottak feladat- és hatáskörét, jogaikat és kötelességeiket magas szintű jogszabály, törvény szabályozza. Az előkészítés során egyrészt a ma is hatályos jogszabályokat, másré szt az ügyészséggel szemben támasztott, sok mindenben új keletű követelményeket kellett összehangolni. Megítélésem szerint a jogszabály minden garanciát megad ahhoz, hogy az ügyészi szervezet valóban betöltse hivatását, tevékenységével segítse a korszerű á llamszervezet kialakítását, határozottan, de jogszerűen érvényesítse az állam büntetőjogi igényét, növelje a társadalom biztonságát. Mindezekre tekintettel mindhárom törvényjavaslat elfogadását ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek. De engedtessék meg, hogy r eflektáljak még azokra a megnyilatkozásokra is, amelyek itt elhangzottak. Részben rámutassak arra, hogy az igazságügyminiszter úr által mondottakkal teljes mértékben egyetértek, ugyancsak egyetértek Kutrucz Katalin képviselőtársammal is. Kérem, itt elhang zottak olyan, hogy úgy mondjam, aggodalmak, hogy majd ha a Kormány, illetve az igazságügyminiszter felügyelete alá, irányítása alá kerül az ügyészség, akkor majd jogsérelmek érnek egyes állampolgárokat. Először is hangsúlyozni kívánom — az igazságügymini szter úrral együtt — , hogy azért van a bírói függetlenség, hogy úgyis a bíróság ítélkezik, tehát ilyen jogsérelem senkit nem érhet, legfeljebb az úgynevezett meghurcolás. Na de kérem, hát ki dönti el azt, hogy kit jogosult az ügyész vád alá helyezni? Talán az Országgyűlés? Na hát abból nem lenne semmi. Másik, ami megkapta a figyelmemet, tisztelt képviselőtársamnak, Hack Péter képviselőtársamnak az az észrevétele, hogy a Kormány ha egyszer átvesz a franciáktól intézményrendszert, akkor miért nem veszi át min det. Hát kérem, a bírói függetlenséget énszerintem garanciálisan, intézkedésekkel nem lehet biztosítani, mert akkor beleszólnánk a bíróság munkájába. Bírói függetlenség, ha ugyan van abszolút függetlenség, talán olyan nincsen is, mindenesetre a bíróságokat a társadalmi szemlélet, a helyzete a világnak kissé esetleg befolyásolhatja. De ezen segíteni nem lehet még azzal sem, hogy átvennénk a franciáktól azt, hogy egy ilyen legfelsőbb bíróságot kinevező tanács nevezné ki majd a bírókat, pláne ha annak a köztár sasági elnök úr lenne az elnöke. Hát kérem, engedtessék meg, hogy a magyar demokrácia még nem tart ott, hogy ilyen komoly garanciális — esetleges garanciális — intézkedésekre sor kerülhetne. És engedtessék meg, hogy a köztársasági elnök urunk utóbbi
