Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
1076 szervezeti felépítéséről , feladatairól szóló jogszabályok tárgyalására kerül a sor. És itt jegyzem meg közbevetőleg: ha a gazdasági törvények előbbre valók — aminek hangoztatása igen népszerű az országban — , akkor ne vitatkozzunk ezen olyan sokat, hanem gyorsan fogadjuk el, és té rjünk rá, például a vagyonpolitikai elvek tárgyalására. A törvényjavaslat módosítani kívánja a Magyar Köztársaság Alkotmányának 51., 52., 53. §át. Szintén megjegyzem: hogyha ezt nem akarják módosítani, nem értem, mert éppen ezek még a kommunista világból való paragrafusok. A módosító javaslat leglényegesebb eleme az ügyészi szervezetnek az igazságügyminiszter felügyelete és irányítása alá rendelése. E szervezeti modell megfelel a nyugateurópai struktúráknak, továbbá a nyolc évtizedes magyar közjogi hagyo mányoknak is. Elemi követelmény a Kormánnyal szemben, hogy — mint legfőbb végrehajtó hatalom — valamennyi hatályos jogszabálynak érvényt tudjon szerezni. Itt térek rá megint arra, hogy a Kormányt vidéken, sajnos — hogy úgy mondjam — , tehetetlennek mondják, éppen azért, mert nem tudott eddig keményen érvényt szerezni a hatályos jogszabályoknak. Nem lehet ez alól kivétel a büntető anyagi eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatása, az állam büntetőpolitikájának felelős végrehajtása sem. A jelenlegi i gazságszolgáltatási rendben az ügyészséget a legfőbb ügyész irányítja, aki az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. Tehát ha a legfőbb ügyésznek az eljárásával nem ért egyet a tisztelt Országgyűlés, bármikor nyugodtan megtárgyalhatja, kifogásolhatja intézke déseit. Ez a struktúra kizárja, hogy a Kormány érdemi befolyást gyakorolhasson az ügyészség jogalkalmazó tevékenységére. A törvényjavaslat 52. szakasz (1) bekezdése szerint az ügyészi szervezet tevékenységét a legfőbb ügyész útján az igazságügyminiszter ú r irányítja. E modell biztosítja a Kormány számára azt a lehetőséget, hogy a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos követelményeknek maradéktalanul eleget tegyen. Nyilvánvaló, hogy az igazságügyminiszter felügyeleti és irányítási jogosítványait a legf őbb ügyész adott utasításokon keresztül gyakorolja. Törvényi garancia, hogy a javaslat szerint az igazságügyminiszter nem adhat utasítást az ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, vagy az eljárás folytatását akadályozó ügyészi intézkedésre. Ugyancsak e setleges kormányzati túlsúlyt hivatott kiküszöbölni, hogy konkrét ügyben eljáró ügyésznek utasítást csak a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész adhat. A javaslat további szakaszai többek között a legfőbb ügyész kinevezésére vonatkoznak. Akit az igazságügyminiszter javaslatára a miniszterelnök útján a köztársasági elnök nevez ki. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló törvényjavaslat az Alkotmány alapján határozza meg azokat a szabályokat, amelyek szerint az ügyészség a jogszabályokban meghatározott fela datokat ellátja. A tervezet első fejezete az ügyészi szervezet irányítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, meghatározza az ügyészség felépítését, rendelkezik költségvetési helyzetéről, megfelelő gazdasági önállóságot biztosít. Az ügyészi szervezetn ek továbbra is integráns részévé teszi a Katonai Ügyészséget, melyet a katonai bíróságok formális különállásának megszűnése ellenére a sajátos katonai életviszonyok tesznek indokolttá. Fenntartja a javaslat azt a ma is hatályos állapotot, hogy a felettes ü gyészség az alárendelt ügyészséget utasíthatja, attól bármely ügy intézését saját hatáskörébe vonhat. A törvényjavaslat a továbbiakban több új elem mellett a hatályos ügyészi törvényben és más jogszabályokban szabályozott jogokat és kötelezettségeket rends zerezi és emeli törvényi szintre.
