Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
1077 Az eddig olykor felmerült bizonytalanságokat, néha a joghézagokat a törvényjavaslat részletes, mindenre kiterjedő szabályai megnyugtatóan rendezik, figyelembe véve az ügyészséggel szemben támasztott megnövekedett követelmé nyeket. A javaslat egyértelműen, minden értelmezési hibától mentesen szabályozza, egyebek mellett, az ügyész utasíthatóságának feltételeit, az eljárás során szükséges adatok beszerzésének, kezelésének módját, az ügyészek feladat- és jogkörét, a nyomozást v égző ügyészek fegyverviselésének és használatának feltételeit, az ügyészt megillető immunitás szabályait. Kiemelést érdemel e körből — már csak a javaslatot megelőző viták okán is — az ügyész utasíthatóságának szabályozása. A javaslat szerint az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni, amelynek megtörténtéig az ügyész az utasítás végrehajtására nem köteles. Fontos eleme e kérdéskörnek, hogy az ügyész nemcsak akkor tagadhatja meg az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, hanem akkor is, ha az életét vagy egészségét súlyosan veszélyeztethetné. Lényeges azt is hangsúlyozni, hogy ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy — és ezt kiemelném — jogi meggyőződésével nem látja összeegyeztethetőn ek, az ügyész az ügy elintézése alól mentesítését kérheti, és az ilyen kérelem teljesítése nem tagadható meg. (12.00) Garanciális szabályt fogalmaz meg a javaslat 7. §a, amikor — a más jogszabályokban meghatározott eseteken túlmenően — szabályozza az ügyé sz kizárását. Az ügyészi nyomozást végző ügyészek és ügyészségi nyomozók lőfegyverhasználatának szabályozása messzemenően kielégíti azt az igényt, hogy arra kizárólag törvényben szabályozott keretek között kerülhessen sor. Rendelkezik a javaslat arról is, hogy munkája során az ügyészt milyen jogosítványok illetik meg, illetve kötelező rendelkezést tartalmaz arról, hogy más szervek, szervezetek milyen körben és módon kötelesek az ügyészség tevékenységét elősegíteni. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések ö sszhangban vannak a személyes adatok, az állami és szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezésekkel is. Az ügyészség szervezeti tagozódását szabályozó rendelkezések csak az igazságügyminiszter irányítási jogkörének és az ügyészség alkotmá nyos helyzetének változásával térnek el némileg az eddigiektől azzal, hogy ügyészi szerv létesítését, megszüntetését vagy székhelyének áthelyezését a köztársasági elnök jogköréből a Kormány hatáskörébe utalja — nagyon helyesen. A javaslat V. fejezete új, e ddig nem szabályozott vagy csak szokásjogilag kialakult intézmények létrehozását írja elő. Ilyen az Ügyészségi Alkalmazottak Tanácsa, az Összügyészi Értekezlet, az Ügyészi Tanács és a Szakmai Kollégium. E szervek egyrészt érdekérvényesítő, érdekképviselet i szervek, másrészt a szakmai irányítást segítő testületek. Ilyen testületek a jelenlegi ügyészi szervezetben szervezetszerűen nem működnek. Céljuk a civil szférához képest lényegesen hierarchikusabb szervezetben dolgozók érdekeinek, jogainak képviselete, markáns megjelenítése, illetve a szakmai munka színvonalának emelése, egységessé tétele. A javaslat részletesebb szabályokat e szervezetek felépítésére, összetételére és működésük, hatáskörük alapvető meghatározására tartalmaz. A konkrét működési szabályok at egyéb jogszabályi rendelkezések — például a Munka Törvénykönyve — tartalmazzák, illetve maguk alakítják ki. A javaslat harmadik része, "Az ügyészi szolgálati viszony" címmel az ügyészek, titkárok, fogalmazók és más ügyészségi dolgozók munkaviszonyával k apcsolatos kérdéseket szabályozza. Nem új keletű igény, hogy az ügyészségen dolgozók szolgálati munkaviszonyát szabályozó rendelkezéseket az ügyészi törvényben rögzítsük, miképpen a bírák munkaviszonyával kapcsolatban is így történt. A javaslat kétséget ne m hagyó részletességgel rendelkezik e kérdéskörről: ha megnézzük, ez a törvény csaknem kétharmadát kitevő része. A javaslat egyfelől átvette a jelenleg
