Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1070 törvényjavaslatot. Még be sem nyújtotta a Kormány ezt a javaslatot, amiv el kapcsolatban Kónya Imre tegnap nyilatkozott úgy, hogy jó lenne, ha a kétharmad meglenne. Mi azt mondjuk, hogy a kétharmad meglesz, ha meglesz a törvény, csak előbb legyen meg a törvény javaslata. Készségesek vagyunk erről vitatkozni, vagy készek vagyunk vitatkozni, ha van javaslat. Ezek a szerintünk sokkal fontosabb közjogi kérdések halasztódnak, miközben egy fontos, de nem elkerülhetetlenül fontos javaslatról vitatkozunk ma, eddig már több mint 1 órája, és valószínűleg ez még tovább fog tartani. Tehát s zeretném rögzíteni, hogy mi gazdasági javaslatokról és a feltétlenül szükséges közjogi javaslatokról tárgyalnánk. És még egy szempontot szeretnék általánosságban megjegyezni, hogy az őszi ülésszak során szeretnénk kerülni a felesleges közjogi vitákat. Kéth armados törvényeket fogadott el a Ház az ellenzék támogatásával tavasszal, az állampolgárságról szóló törvényt, elfogadtuk az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról vagy röviden ombudsmanról szóló törvényt. Nagy egyetértés volt ezekben a törvényekben. Közel áll a megegyezéshez a honvédelmi törvény. Úgy tűnik, hogy a tárgyalások sikeresen haladnak előre, és a jövő héten úgy tűnik, hogy elfogadhatjuk az idegenrendészeti törvényt, tehát a külföldiek magyarországi beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvén yjavaslatot. Ezek mind kétharmados törvények. Ezeknek van reménye a megszületésre, és ezekben a Kormány és az ellenzék között nagyon konstruktív, intenzív tárgyalások folynak. Nem tartjuk ilyennek a mostani alkotmánymódosítást, lehet, hogy voltak olyan han gok, hogy nem folyt kellő tárgyalás a Kormány és az ellenzék között. Mi úgy ítéljük meg, hogy folyt tárgyalás, és ezek a tárgyalások teljesen egyértelművé tették, vagy kellett volna, hogy tegyék, hogy az ellenzék nem támogatja az Alkotmány módosítását. És így számunkra nem világos, hogy miért tárgyalunk most. Bár vannak, akik azt mondják, hogy kétféle autóvezető van: az egyik, aki az utca elejéhez érve, meglátva a zsákutca táblát, megáll, megfordul és nem hajt be az utcába, mondván, hogy zsákutca. A másik, aki azt mondja, hogy ővele ugyan nem tolnak ki: behajt és egészen addig megy, amíg a falig nem ér. (Derültség.) Lehet, hogy ez az indoka annak, hogy most tárgyalunk, és mi ezért nem elleneztük a napirendre tűzését a házbizottságnak, mert derüljön ki végre a Kormány számára, hogy ezen az úton zsákutcába jut. Ezek után — áttérve a konkrét javaslatra, az ügyészség alkotmányos helyzetét illető kérdésekre — a többi kérdésről azért nem beszélünk, mert mi ugyan kezdeményeztünk vitát erről az ügyről az alkotmányügy i bizottság ülésén, és hosszan felsoroltuk az érveinket, Salamon László elnöki beszámolójából úgy tűnt, mintha itt ezzel szemben komoly többségi vélemény hangzott volna el. El kell mondani, hogy két megszólalás volt a kormánypártok oldaláról, és egyik sem volt olyan mértékben érdemi és színvonalas, mint amilyen mértékben Kutrucz Katalin előző felszólalása, tehát a kormánypárti többségi vélemény most hangzott itt el először. A Kormány természetesen nyilatkozott. Mi az alkotmányügyi bizottság ülésén is, és ko rábban is többször elmondtuk, hogy szakmai feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az ügyészség a Kormány alá rendelődjön. Ebben a vonatkozásban a miniszter úr is és az MDF vezérszónoka is arról beszélt, hogy a szabad demokraták álláspontja megváltozo tt az Ellenzéki Kerekasztalhoz képest, és akkor támogattak valamit, amit most nem támogatnak. Szeretnék erre is kitérni. (11.30) (Boros Lászlót Glattfelder Béla váltja fel a jegyzői székben.) A bizottság ülésén négy szakmai feltételt soroltunk fel, amelyek nek a teljesülését elengedhetetlennek tartjuk az ügyészség Kormány alá rendeléséhez, és ezeknek a szakmai feltételeknek a teljesülését nem csak most tartjuk elengedhetetlennek, elengedhetetlennek tartottuk 1989ben is.
