Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1071 Kezemben van az SZDSZ programja, az ú gynevezett "kék könyv", ami 1989ben szólt arról, hogy milyen Alkotmányt szeretnénk. Ez a könyv a 36. oldalon "Valóban független bíróságot!" címszó alatt azt tartalmazza, hogy a hivatásuk betöltésével élethoszsziglan megbízott bírákat a Legfelsőbb Igazságs zolgáltatási Tanács nevezi ki pályázati úton. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a köztársasági elnök, alelnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, kétharmadát a kinevezett bírák, egyharmadát az Országgyűlés választja. Ezt követően foglalkozunk azzal , hogy a Kormánynak alárendelt legfőbb államügyészt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Tehát a Kormány alárendeltségében működő ügyészről — ezt egyébként a 37. oldalon a következő pontban rögzítettük — csak az előző feltétel telje sítése után tartottuk értelmesnek '89ben beszélni és tartjuk értelmesnek most is beszélni. Amikor a miniszter úr is és Kutrucz Katalin is arra hivatkozik, hogy amit ők javasolnak, az a francia modell, és ezért ez az egyetlen jogállami modell, hozzátartozi k, hogy ez a modell igazából nem jogállami modellként jött létre, hiszen ez a napóleoni jogalkotás következménye volt. De ez a modell nem vehető úgy át, hogy átveszem belőle a Kormány számára kedvező elemeket, és a Kormány számára nem kedvező elemeket nem veszem át. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól, ami Franciaországban működik, és ahol valóban az igazságszolgáltatási tanács ülésein az elnöklésben a miniszter helyettesíti a köztársasági elnököt, ha a köztársasági elnök éppen nem ér rá, de ez egy testület és testületben hoz döntéseket, és ennek a testületnek több tagja van, tehát a miniszter közvetlenül nem lát el kinevezési jogokat, csak egy testület ülését vezeti. Ez a testület látja el a bíróságokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat, illetőleg a személyzeti kérdések eldöntését. Mi már a bírósági szervezeti törvény vitájánál is javasoltuk annak a felállítását, és ezt változatlanul nem tartjuk indokolatlannak a következő alkotmányozó lépésben, az új Alkotmány megalkotásában remélhetőleg az Ország gyűlés — a következő Országgyűlés — első két esztendején belül. Fontosnak tartanánk, hogy az Alkotmány szóljon erről a testületről, jöjjön létre egy ilyen testület, mint tényleges, valódi garancia a bíróságok függetlenségére. A politikai indokok között fog ok visszatérni arra, hogy miért nem látjuk a jelenlegi helyzetet megnyugtatónak. Tehát a Kormány azt javasolja, hogy vegyük át a Kormány alá rendelt ügyészséget, de ne vegyük át a francia modellnek azt az elemét, ami a Kormány jogköreit csökkenti. Ez számu nkra egy olyan felfoghatatlan érvelés, ami csak politikai érvekkel támasztható alá, szakmai érvekkel emellett igazából érvelni nem lehet. Ez nagyon jól kiderült a miniszter úr érveléséből is, bizonyos elemeknél a nyugati példákat hozza, és ahol ez az érvei t nem támasztja alá, ott átsiklik egy másik érvrendszerre, és azt mondja, hogy a magyar történeti hagyományoknak nem felel meg az Igazságszolgáltatási Tanács. Azt szeretném mondani, hogy azokban a magyar történeti hagyományokban, amelyekre ő hivatkozik, so k szimpatikus elem van, ez a része biztos, hogy nem tartozik azok közé. A következő szakmai érvünk, amely feltételt szab a Kormány alá rendeltségnek, és ezt a nem jogász kollégák, képviselőtársaim kedvéért mondom, hogy az ügyésznek nagyon fontos feladatai vannak a büntetőeljárásokban. A hatályos jog szerint az ügyész rendkívül fontos bűncselekmények esetén a nyomozó hatóság feladatát látja el. Például a Kormány tagjai által elkövetett bűncselekmények nyomozása az ügyész feladata, mint általában a hivatalos személy sérelmére elkövetett bűncselekmények, a hivatalos személy sérelmére elkövetett bűncselekmények nyomozása az ügyész feladata, és például a korrupciós cselekményeknek, hivatali visszaélésnek a nyomozásában is fontos szerepe van az ügyészségnek. A nyá ron fordult elő, hogy az igazságügyminiszter feljelentést tett hivatalos személy megsértése miatt egy vidéki újságíró ellen, legalábbis a sajtóközlemények szerint. (Zaj. — Dr. Balsai István:
