Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1069 ellenzéki vélemények elmondása után nem fogok reagálni. Nem valószínű, hogy ma, de a későbbiek során biztos. Ezért befe jezésként én csak azt szeretném kérni, hogy biztos, hogy az első felszólalások azzal fognak foglalkozni, hogy az ügyészség szervezetileg hova tartozzon. De a későbbiek során ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a három törvényjavaslat nemcsak erről szól, han em egyéb nagyon fontos kérdésekről is. Nagyon kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az egyéb nagyon fontos kérdések fölött se sikkadjunk el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Hack Péter, a Szabad D emokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Az ülés vezetését átadom Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke — a továbbiakban elnök — foglalja el.) Felszólaló: Dr. Hack Péter az SZDSZképvisel őcsoport nevében HACK PÉTER, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Miután több mint egy órát hallhattuk az MDF vezető jogászainak véleményét erről a kérdésről, én nem tudom azt ígé rni, hogy minden elhangzott észrevételre reagálok. Annál is inkább, mert szeretném rövidre fogni mondanivalómat, hogy a többi ellenzéki párt képviselői is még 1 óra előtt elmondhassák véleményüket. De előre szeretném bocsátani, hogy a szabad demokraták sem szakmai, sem politikai okokból nem látják indokoltnak az ügyészség Kormány alá rendelését, és ezért nem támogatjuk azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amit a Kormány beterjesztett. Mielőtt azonban ezeket a szakmai és politikai indokokat felsorolnám, en gedjenek meg néhány általános megjegyzést, hiszen a nyári rendkívüli ülés utolsó napján és az őszi ülésszak előtt állunk, és úgy tűnik, hogy nincs más helye annak, hogy elmondjuk ezt a véleményünket, ami az SZDSZ álláspontja a Parlament munkájával kapcsola tban. A nyári szünet során az augusztus 20i ünnepélyeken valamennyi parlamenti frakcióvezető úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági jogalkotást tartják az őszi ülésszak legfontosabb feladatának. Mi szeretnénk azt elmondani, hogy mi ezt komolyan is gondoljuk. Úgy ítéljük meg, hogy a gazdasági jogalkotással kellene most az Országgyűlésnek foglalkoznia. Nem az Országgyűlésen és még kevésbé az ellenzéki pártokon múlik az, hogy a Vagyonpolitikai Irányelvek, aminek már január 1jén hatályba kellett volna lépnie, még mindig nem készült el. Még mindig nincs olyan állapotban, hogy az Országgyűlés tárgyalni tudja. Nem az ellenzéken múlik az, hogy az önkormányzatok címzett és céltámogatása, ami már '93. január 1jétől aktuális lenne, és ami több ezer munkahely sorsát dönt ené el ebben az országban, még nem került benyújtásra, és nem ezekről a kérdésekről tárgyalunk most. Az elmúlt napon is közjogi kérdésekkel foglalkoztunk, ma is, és a jövő héten is döntően általános jogi kérdésekkel, illetőleg közjogi kérdésekkel fogunk fo glalkozni. Ezzel együtt fontosnak tartjuk bizonyos közjogi kérdések rendezését, olyan közjogi kérdéseknek a rendezését is, amelyhez kétharmados többség szükséges. De egyszerűen nem értjük meg, hogy a nyitva álló közjogi problémák közül miért az ügyészség p roblémáját tartotta olyannak a Kormány, amiről ma tárgyalni kell, miközben 1989 óta teljes volt az egyetértés, hogy a rendőrség jogi szabályozásának — a rendőrség tevékenységének nincsenek alkotmányos alapjai. Ezt a törvényt már benyújtotta régebben a Korm ány. Nem értem az indokait, hogy miért nem azzal foglalkozunk, és miért az ügyészség helyzetével. Még kevésbé értem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, ahol nemcsak hogy alkotmá nyos alapjai nincsenek a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységének, még a jogszabályi alapjai sem születtek meg, és A nemzeti megújhodás programja 1990re rövid távon ígért egy ilyen
