Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUTRUCZ KATALIN, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1068 világban elég sok vita volt már, még az is felmerült, hogy az utasítási jogot el kell törölni, de ez soha, sehol nem valósult meg. Vi ta igazándiból csak a korlátok körül alakult ki. Ezek a korlátok vagy olyanok lehetnek, hogy egy törvénysértő utasítást nem kell végrehajtani, vagy pedig olyanok, hogy az utasítást írásba kell foglalni, és az ügyész ezzel tudja fedezni magát — hogy nem elé ggé szép kifejezéssel éljek. Azt hiszem, hogy ez a javaslat nagyon tisztességesen és az alárendelt ügyészek érdekeit maximálisan figyelembe véve oldja meg ezt a problémát. A 6. §ának (2) bekezdése szerint ugyanis az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni, és e kérésnek — egy kivételes helyzetet leszámítva — halasztó hatálya van. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem sok országban van ez így a világon. A (3) bekezdése szerint a tervezetnek "Az ügyész köteles az utasítások végrehajtását megtagadni, ha teljesítésével bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg." Az (5) bekezdés szerint pedig "Ha az ügyész jogszabálylyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek az utasítást, akkor kérheti, hogy mentesítsék az ügy elintézése alól, és ez a kérelem nem tagadható meg." Azt hiszem, hogy a javaslat ezzel a megoldással — hogy mondjam — eléggé páratlan lehetőséget ad az ügyészek számára. A törvényjavaslat rendezi az ügyészeknek és az ügyészségi dolgozóknak a jogállását, s zabályozza az ügyészségi szolgálati viszonyt. Ezt rendkívül fontosnak tartom, és azt hiszem, nem tévedek nagyot, hogyha azt mondom, hogy ez a szabályozás — és amit most mondok, az előbbi utasításadási jog szabályozására is vonatkozik — az ügyészek és az üg yészségi dolgozók számára fontosabb, mint az, hogy az ügyészség szervezetileg hova tartozik. Az ügyészekre és az ügyészségi dolgozókra nem vonatkozhat a Munka Törvénykönyve, azért nem, mert költségvetésből eltartott szerv. Nem lehet őket köztisztviselőnek tekinteni azért, mert az igazságszolgáltatás részei. Ezért számukra egy sajátos szolgálati viszonyt kellett kidolgozni, mert azt sem lehet csak és kizárólag figyelembe venni, hogy az igazságszolgáltatásban működnek közre, hiszen az ügyészség egy szigorúan aláfölérendeltségben működő szervezet, ezért ezt az utóbbi sajátosságot figyelembe véve úgy kell a szolgálati viszonyt szabályozni, hogy azért mégis, a lehetőségekhez képest minél inkább hasonlítson a bíráknak és a bírósági dolgozóknak a szolgálati viszon yához, és ezzel meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a két pálya között az átjárhatóság — és ezt én nagyon fontosnak tartom — biztosítva legyen. Egyébként efelé egy nagyon fontos lépés volt az 1990ben óriási többséggel meghozott törvény, amely a bír ák és az ügyészek javadalmazásáról és előmeneteli rendszeréről szólt, az átjárhatóság megteremtése felé már ott tettünk egy óriási lépést. Én azt hiszem, hogy ez azért bizonyítja, hogy ez a Kormány és ez a Parlament hogyan gondolkodik az igazságszolgáltatá s dolgozóiról, és hogy mennyire szívügyének tartja a dolgaik rendezését. (11.20) A javaslat — és azt hiszem, hogy az ügyészek és ügyészségi dolgozók számára ez is fontos — biztosítja a véleménynyilvánítás jogát az őket érintő kérdésekben, és bizonyos esete kben vétójogot is ad. E célból különböző testületeket hoz létre, az Ügyészségi Alkalmazottak Tanácsát, Ügyészi Tanácsot, nem sorolom fel mindegyiket. Azt hiszem, hogy e szervezetek létjogosultságát illetően a későbbiekben sem lesz vita, de lehetséges, hogy lesz vita — nem tudom még előre — a jogosítványaik felől. Én egy dolgot szeretnék kérni képviselőtársaimtól, hogy akkor, amikor majd ezeknek a szervezeteknek a jogosítványairól vitatkozunk, arról ne feledkezzünk meg, hogy az ügyészség, mint mindenütt a vi lágon, itt is, és ezt már többször mondtam, és talán még mondom is, mindenhol egy szigorú aláfölérendeltségi rendszerben működő szervezet, és a testületek jogosítványainál ezért ezt a tényt figyelembe kell venni. Sokat beszéltem, elnézést. Azt hiszem, hog y hosszan lehetne még e javaslatokról beszélni. Megígérem, hogy most befejezem, annál is inkább, miután azt nem tudom megígérni, hogy az
