Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1061 Engedjék meg, hogy az előbbiekben ismertetett alapvető jelentőségű szabályon túlmenően röviden különkülön is szóljak a javaslatok tartalmáról, elsősorban a rról, hogy miért javasoljuk az alkotmánymódosítással ismét fenntartani az ügyészségről szóló fejezetet — hiszen a nyugateurópai alkotmányok többsége általában nem rendelkezik külön az ügyészségről, hanem az igazságszolgáltatáson belül, annak körében tesz említést róla, és a részletes szabályozás az eljárási, illetőleg a bírósági szervezeti vagy általában az igazságszolgáltatási törvényekben található. Mi úgy gondoljuk, hogy jelenlegi jogrendszerünkből, a többszörösen módosított Alkotmányból kell kiindulnun k, és az a megoldás, amely az ügyészségre vonatkozó fejezetet önmagában elhagyva, más szabályozási módot vagy más szabályozási helyet jelölne ki, csak egy átfogó, valóban szinte új Alkotmányt eredményező lépésként lenne indokolható. Ilyen lépésre, úgy gond olom, ebben az országgyűlési ciklusban nyilván nem kerülhet sor, ugyanakkor a részleges alkotmánymódosítás során — mint eddig mindig — az eddigi szabályozási elvek keretei között szeretnénk maradni. Ez indokolja tehát azt, hogy az Alkotmánynak az ügyészség re vonatkozó fejezetét meghagyva ugyan, annak új tartalmat szeretnénk javasolni. Ebben tehát az ügyészség alkotmányos helyzetére, feladatkörére és működésére vonatkozó, olyan alapvető, garanciális jellegű szabályok kapnának helyet, mint az előbb már említe tt és részletezett utasítási jog és annak korlátai, és az ügyészi szervezet minden más szervezettől való függetlensége — beleértve a legfőbb ügyész kinevezésének rendjét, valamint az ügyész politikai tevékenységének korlátozását, amely természetesen változ atlanul elemét képezné a vonatkozó szabályoknak. Az ügyészségről szóló törvényjavaslat részleteit illetően pedig az ügyészség irányítását, szervezeti felépítését, valamint az ügyészek jogait és kötelezettségeit kívánjuk igen alapos és — még a kritizálók vé leményét ismerve is nyugodtan mondhatom — kimunkált javaslatban az önök jóváhagyására bízni. A javaslat itt figyelembe vette mindazokat a sajátosságokat, amelyek az ügyésznek az igazságszolgáltatásban betöltött szerepéből, illetve az ügyészi szervezetben e lfoglalt helyéből adódnak; átfogóan rendezi az ügyészség által foglalkoztatott valamennyi ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonyát, így tehát nemcsak — természetesen — az ügyészét, hanem az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó és nyomozó, illetve az ügyészségen dolgozó ügykezelők, tisztviselők és más alkalmazottak szolgálati viszonyát is. Szabályozza a szolgálati viszonnyal kapcsolatban az ügyész kinevezésének kérdését, és szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a jogot — a hatályos szabályozást, illetve annak megoldását fenntartva — a legfőbb ügyész számára biztosítja, ugyanakkor az ügyészt vezetői beosztásba természetesen az igazságügyminiszter nevezné ki a legfőbb ügyész javaslata alapján. A legfőbb ügyész tekintetében pedig olyan megoldás érvényesülne , hogy az igazságügyminiszternek a miniszterelnök útján előterjesztett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre, és ugyanez a felmentés rendje is — lényegében a közigazgatási államtitkár jogállását szabályozó törvényi rendelkezés anal ógiájáról van szó. Azt hiszem, hogy a legfőbb ügyész kinevezési rendje jelképezi is az ügyészségnek az államszervezetben elfoglalt — mármint a javaslatunk szerint elfoglalandó — sajátos helyzetét is, és azt is jelzi, hogy az ügyészség, feladatainak hatékon y végrehajtása érdekében, egy centralizált és hierarchikus felépítésű szervezetként továbbra is ebben a szerkezetben működne; ezt így megfelelőnek tartjuk, ugyanakkor azt is látnunk kell — az ehhez hasonló szabályozások tapasztalataiból, valamint igényeibő l leszűrve — , hogy a demokrácia körülményei között az ügyészi szervezetben is meg kell jelennie valamilyen formában a szakmai önkormányzatiságnak és az érdekképviselet lehetőségének. Ezért a javaslat tartalmazza mindazokat az új testületi formákat az ügyés zség keretén belül, amelyek összhangban vannak a Munka Törvénykönyvével, és igazodnak az ügyészség sajátosságaihoz. Ilyen testületek lennének: az Ügyészségi Alkalmazottak Tanácsa, az Ügyészi Tanács, az Összügyészi Értekezlet, illetve a Szakmai Kollégium. E zek a testületek kompetenciájuknak megfelelő jogosítványokkal lennének felruházva: véleményezési, javaslattételi
