Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1059 az igazságszolgáltatás egész rendszerének reformja keretében és a bírói függe tlenség úgynevezett további garanciáinak kiépítése mellett kerülhetett sor. Ez a megközelítés irreális és megalapozatlan. Történelmi, alkotmányjogi, közjogi múltunk — az előbb már említett példák alapján is — bizonyította azt, hogy az elődeink által válasz tott megoldás helyes volt, hiszen az egész múlt századi igazságszolgáltatási reform is egyrészt folyamatként zajlott le, nem pedig egyik napról a másikra, másrészt a magyar Parlament jelenlegi országgyűlési ciklusában igen sok, számos lépés történt az igaz ságszolgáltatás függetlenségének és törvényi garanciáinak a megerősítése érdekében. Mint ezt önök legutóbb, 1993 nyarán az Alkotmánybíróság hosszú vizsgálatot követő határozatából olvashatták, az Alkotmánybíróság minden szempontból alkotmányosnak tartja a bírói szervezetre vonatkozó törvényes helyzetet, és ennek megfelelően utasították el mindazokat az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszokat, amelyek ezeket nem tartották kielégítőnek, vagy nem megfelelően alkotmányosan garantáltnak ezeket a jogszabályokat , amelyeket önök a bírák és ügyészek egyéb presztízsét, helyzetét és pozícióját nagymértékben elősegítő és felemelő törvényi megoldások mellett megalkottak. Tehát megalapozatlan annak hangoztatása, hogy a bírói függetlenség további garanciáinak megteremtés e vagy ennek hiánya képezné akadályát az ügyészi koncepció parlamenti elfogadásának. A megoldási javaslat ellenzői — hogy a későbbi felszólalásokra mintegy kissé megelőlegezzem a választ — azt is szokták hangoztatni, hogy a múlt századi megoldási javaslat az akkori parlamentben csak szerény többséggel ment keresztül, ugyanakkor — mint már említettem — néhány országot, illetőleg néhány szövetségi ország tagállamait vagy kantonjait szokták megjelölni, ahol az ügyészség változatlanul közvetlenül a parlamentnek alárendelt szervezet, illetőleg független a kormányzattól. Én azt hiszem, hogy könnyű megválaszolni ezekre a kifogásokra, hiszen a múlt században alkalmazott magyar megoldást annak tartóssága önmagában is igazolta, és egészen nyugodtan kijelenthetjük, hog y mind a Monarchián belül, mind pedig a két világháború közötti időszakra is az volt a jellemző, hogy az ügyészség pártatlan tevékenységet végzett a jog, közbiztonság és ehhez kapcsolódóan az egész szervezet magas társadalmi presztízse megfelelően igazolja ezt az elmondottat. Ugyanakkor azt is meg kell szomorúan állapítani, hogy ezek a jelzők, ezek a megállapítások nehezen mondhatók el a háború óta, 1953 óta eltelt időszakra az ügyészi szervezetet illetően. Ez a sajnálatos helyzet. Ami pedig a nyugati ellen példákat illeti, a már említettek alapján sem az angolszász jogrendszerben, sem máshol lényegében nem ismert az, hogy a közvádlói tevékenység a Kormánytól független szervezetet és a Kormány felügyeletét nélkülöző, pláne különösen önálló hatalmi ágat képező alkotmányos megoldásként kerüljön szabályozásra. Portugáliát, mint említettem, kivételt, valóban említhetjük — egy olyan kivételt, ami erősíti a szabályt. Ha az időszerűtlenséggel kapcsolatos kifogásra gondolunk, akkor azt hiszem, hogy valójában az az idő szerűtlen, aki azt hangoztatja, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetét megváltoztató elképzelés megvalósítása most időszerűtlen. Szeretném megkérdezni ugyanis önöket, hogy vajon mikor lenne aktuálisabb ennek a megvalósítása, ha nem akkor, amikor a jogálla m kiépítése napirenden van és a szabadságjogoktól kezdve a tulajdoni viszonyokon keresztül az Alkotmánynak a polgári demokratikus jogállamnak megfelelő módon történő kodifikációját ez a Parlament vállalta és továbbra is kötelességének tartja. Ezért nemcsak hogy időszerű ez a kérdés, hanem inkább elkésett, tisztelt Országgyűlés; tehát az időszerűtlensége és időelőttisége fel sem merülhet. Szeretném közbevetőleg itt azt is megemlíteni egy sokat hangoztatott és várható ellenérv kapcsán, hogy a megoldás ellenző i a majdani vezetői kinevezések konkrét módjával kapcsolatban hangoztatnak ellenérveket, és túlságosan nagy érintkezési felületet látnak a javasolt megoldásban a legfőbb ügyész kormányzati felügyelete kezébe helyezett személyzeti döntéseket illetően, és ez en hivatkozásaik mindig egy előző eljárásra utalnak. Már említettem, az Alkotmánybíróság a bírói
