Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1058 — a kormányzat részét képezve — a kormány felügyelete alatt látja el funkcióit. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy jú lius 1jétől Romániában is, a hozzánk közel eső országok közül, ezt a helyzetet, helyesebben a francia modellt vezették be a törvényhozásban; továbbá Csehországban a közeljövőben tervezik ennek a bevezetését alkotmányos feladat végrehajtásaként; egyedül Sz lovákia nem tervezi ezt a megoldást. Én azt hiszem, ezekből a példákból is érzékelhető, hogy nem aktuális politikai kérdésekkel állunk szemben, hanem ennek, a jogállam kiépítésére fogadalmat tett Parlamentnek az elsőrendű kötelessége teljesítéséről van szó . Ami a magyar közjogi hagyományt illeti, természetesen ez a modell érvényesült 1871től, amikor is az 1871. évi XXXIII. törvénycikk a Magyar Királyi Ügyészséget fölállította és létrehozta közvetlenül az igazságügyminiszternek alárendelve. É s ez az állapot egészen a baloldali diktatúra államrendszerének létrejöttéig a nyugateurópai modellhez hasonlóan vagy annak alapján működött. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a magyar történelem során, amikor a modern értelemben vett állam a jogál lam követelményeinek megfelelt, akkor az ügyészség a végrehajtó hatalom felügyelete alatt állt. Az ügyészség alkotmányos helyzetének újraszabályozása tárgyában most benyújtott törvényjavaslatcsomag az ügyészség feletti felügyeleti és irányítási rendszer v áltozását tekinti az új szabályozás legalapvetőbb és elvi jelentőségű kérdésének. Ebben a tekintetben tehát visszatér a magyar közjogi hagyományokhoz, és egyúttal követi a fejlett európai demokráciák megoldását, amikor az ügyészséget a Kormány, ezen belül az igazságügyminiszter felügyelete alá kívánja helyeztetni. Itt azt is el kell mondanom közbevetőleg, tisztelt Országgyűlés, hogy pontosan ez a kérdés, tehát az ügyészség felügyeleti és irányítási rendszerének a megváltoztatása — amelyet az alkotmánymódos ítási javaslat tartalmaz — váltotta már ki előzetesen is a legnagyobb vitát, annak ellenére, hogy, mint a bevezetőben említettem, azok a tényezők, akik ennek a megoldásnak az időszerűtlenségét, vagy helytelenségét, vagy egyéb kifogásolható részeit hangozta tják, természetesen a korábbi közös álláspont alapján a saját álláspontjukkal kerülnek szembe. Elhangzottak olyan kritikák is, hogy a Kormány nem egyeztetett a parlamenti pártokkal, illetőleg azt már csak a javaslat benyújtása után kísérelte meg. Szeretném elmondani, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Az ügyészségi reform koncepciójának elkészültét követően, több mint két évvel ezelőtt, a törvényjavaslatok megszövegezése előtt, 1991 júniusában, majd októberében a frakciók képviselőivel, valamint a megjelen t jogi szakértőkkel egyeztető megbeszéléseket tartottunk. Az utóbbi időpontban, tehát októberben — 1991ben, közel két éve — a tárgyalások valóban félbeszakadtak, mert csak a koalíciós pártok támogatták a koncepció szerinti reformot. Például a Szabad Demok raták Szövetsége akkor sem tartotta időszerűnek az ügyészség felügyeleti rendjének megváltoztatását; ami a Magyar Szocialista Pártot illeti, az ügyészség parlamenti alárendeltségének fenntartása mellett foglalt állást — utalok arra, hogy a korábbi Országgy űlés 70%os MSZMPtöbbségű képviselői álláspontjának változatlan fenntartásáról van szó az MSZP álláspontjában. (10.30) Ez természetes is, hiszen az MSZP az MSZMPnek az egyik jogutód pártja. A Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőit el sem kü ldte arra az egyeztető tárgyalásra. Úgyhogy — úgy gondolom — a hatpárti konszenzus kialakítására tett kísérletünk nem a koalíciós pártok vagy a Kormány hibájából szakadt félbe, vagy maradt eredménytelen. Ettől függetlenül azonban — tisztelt Országgyűlés — a javaslatok elkészülte és benyújtása után, 1993. április 30án ismét megkíséreltük az egyeztetés felújítását. Azonban a már említett ellenzéki pártok sajnálatos módon fenntartották elutasító álláspontjukat. Időközben egyébként a FIDESZ és az SZDSZ képvise lőinek a sajtóban részletesen is publikált véleményéből kitűnt, hogy megítélésük szerint az ügyészség alkotmányjogi helyzetének megváltoztatása azért nem időszerű, mert arra csak
