Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pontok előadója:
1008 1991ben a 25. számú országgyűlési határozat. Az új Parlament által megalkotott országgyűlési határozat az Országgyűlésre háruló munka terhek enyhítése és a parlamenti munka felgyorsítása érdekében bevezette a törvényjavaslatok és határozati javaslatok kivételes eljárásban történő tárgyalását. Az előterjesztő a javaslat benyújtásakor vagy legalább három nappal a javaslat tárgysorozatba vé tele előtt kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az 53. számú országgyűlési határozat 1991ben módosította a Házszabályt. Kiegészült egy olyan rendelkezé ssel, mely kimondja, hogy ha valamely képviselő visszavonja módosító javaslatát, az e javaslathoz kapcsolódó, más képviselő által benyújtott módosító javaslat érvényességét ez nem érinti, sőt a visszavont indítványt bármelyik képviselő a sajátjaként fennta rthatja. A módosítás bevezette a korrekciós eljárás intézményét is. Ez a szabály arra szolgál, hogy ha a módosító javaslatok tárgyában történt szavazás során a törvény szövegébe egymásnak ellentmondó rendelkezések kerülnének, a hiba a törvény kihirdetése e lőtt kiküszöbölhető legyen. A 69/1991. számú országgyűlési határozat egyszerűsíti a módosító javaslatokról történő szavazást, amikor kimondja, hogy csak azokról a módosító javaslatokról kell szavazni, amelyek meghatározott mértékű, valamely bizottság tagja i legalább egyharmada, illetőleg valamely frakció vagy legalább 20 képviselő támogatását élvezik. 1992ben a legjelentősebb Házszabálymódosítás a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és a határozathozatalkor alkalmazott új szabályok Házszabályba iktatása volt. Ez lehetővé tette, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a költségvetés megtárgyalására, továbbá egyszerűsíti a formanyomtatvány bevezetésével az amúgy is nagyszámú indítványok esetén a bizottsági munkát és a plen áris munkánkat. Az új Parlament már 1990ben nekilátott az új Házszabály előkészítésének. Elkészült egymást követően három szövegtervezet, melyeket először a frakciók, majd a bizottságok, végül a Kormány, az Alkotmánybíróság és más állami szervek véleménye ztek. Az alapos előkészítés felszínre hozta a pártok között a Házszabálytervezettel kapcsolatosan is megtalálható nézeteltéréseket. Miután kétharmados szavazást igényel a Házszabály, igen hosszú az egyeztetőeljárás a frakciók között. (15.50) Ezt felismerve 1993 januárjában frakcióvezetőkkel megállapodtunk, hogy rövid időn belül a Parlament törvényhozási munkájának célszerűbbé, gazdaságosabbá, hatékonyabbá tétele érdekében elkészítünk egy olyan módosítástervezetet, mely a fenti célokat szolgálja. A frakciók kidolgozták javaslataikat és észrevételeiket, majd hónapokig tartó egyeztetés eredménye lett a júliusban Parlament elé terjesztett 11438 számú ügyrendi bizottsági önálló indítvány. Tisztelt képviselőtársaim! A javaslatcsomagba került pontok mögött legalább 5 frakció egyező álláspontját foglaltuk bele, természetesen ez tételenként eltérő 55 frakcióösszetételt jelent. A kétharmados szavazásra való tekintettel próbáltuk úgy elkészíteni az ügyrendi bizottság indítványát, hogy azok a pontok kerüljenek bele, me lyek elfogadására reális esélyünk van. A bizottsági tagjainkon keresztül többször felmértük a frakciók többségi támogatottságát egyegy pont mellett. A javaslat rendelkezései megnövelik a frakciók mint közösségek szerepét, jogait a törvényalkotásban, egyes előterjesztések benyújtásánál a frakciók kedvezményeket élveznek, a frakció nevében a frakcióvezetők ügyrendi és hasonló ügymeneti kérdésekben, továbbá napirend előtti felszólalások során fokozott felelősséggel járó szerepet töltenek be. Az állandó képvis előcsoportok, frakciók szerepét házszabálymódosítási csomagunk tovább növelte, ezért indokoltnak tartottuk az alapításhoz szükséges létszámot 15 főre emelni, hogy biztosítva legyen, csak megfelelő súllyal bíró csoportok rendelkezzenek ilyen jelentős közös ségi jogosítvánnyal. Megemlítem, hogy az évek óta tartó új Házszabályelőkészítésben és a Házszabálymódosítócsomagban is többször kértük ki a frakciók véleményét a frakcióalakításhoz szükséges létszám megállapításához. Minden alkalommal a többség 15 fő me llett voksolt, részben
