Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pontok előadója:
1009 azért, hogy a bizottságokban minden frakció képviseltetni tudja magát, részben azért, hogy elkerüljük a Parlament atomizálódását. Próbáltuk modellezni egy elkövetkező Parlament különféle összetételét, és úgy értékeltük, hogy a működő képességet 15 fős frakcióalakítással jobban tudjuk biztosítani. Bizottsági indítványunk egyik leglényegesebb pontja a képviselő helyettesítése a bizottság ülésén, ahol a bizottsági tagot írásbeli meghatalmazása alapján a vele azonos képviselőcsoporthoz tar tozó tag helyettesítheti, és az ülésen jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. Az Országgyűlés fokozódó munkaterhei, a képviselői feladatok sokirányúsága és a bizottságok számának növekedése együttesen olyan helyzetet eredményeztek, hogy az országgyűlési bizottságok határozatképessége egyre nehezebben biztosítható. Különösen gond ez azért, mert a javaslat a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet szán az állandó bizottságoknak a plenáris ülés munkájának előkészítésében. Az általunk javaslol t megoldás előnye a rugalmas helyettesítés és annak lehetősége, hogy egy adott témakörrel foglalkozó képviselő több bizottságban is képviseltetni tudja frakciója álláspontját. Javaslatunk 3. pontja olyan egyszerűsítő szabályt tartalmaz, amely megakadályozz a a képviselői önálló indítványok parttalan benyújtási lehetőségét. A Ház plénuma elé csak akkor engedi bocsátani a képviselői indítványt, ha azzal a hatáskörrel rendelkező bizottság egyetért. Annak elkerülése érdekében, hogy a mindenkori többség a szakmai értékek figyelmen kívül hagyásával megakadályozza az indítványok Ház elé kerülését, a javaslat minden frakció számára biztosítja a jogot ülésszakonként öt alkalommal, a bizottsági döntés helyett vagy azt követően az Országgyűlés döntését kérje a napirendr e vételről, és a döntés előtt nyilvánosan kifejthesse a javaslata mellett szóló érveket. Elmúlt évünk gyakorlatában nagyon sokszor fordult elő, hogy a Ház órákat foglalkozott önálló indítványok indoklásának meghallgatásával, melyet — megjegyzem — egyébként írásban is megkaptunk, majd ezt követően a támogatottság sorozatban 10% alatt maradt. Javaslatunk egyszerűsíti a tárgysorozat megállapítását, mert lehetővé teszi, hogy az előzetesen, a házbizottságban kialakított és a képviselőknek az ülés előtt kiosztott tárgysorozati javaslat részletes ismertetése és megszavaztatása helyett az elnök azt maga állapítsa meg, és csak arra a napirendi pontra nézve kerüljön sor szavazásra, ha azt valamelyik frakcióvezető kéri. A javaslatunk egyértelműen meg kívánja különbözte tni a tárgyalt ügyben a hatáskörrel rendelkező bizottság jogkörét az ügyben hatáskörrel nem rendelkező bizottság jogkörétől. Hatáskörrel rendelkező bizottság fő szabályként a hatékony érdemi működés érdekében csak egy lehet, kivételesen, ha az ügy tárgya k omplex, akkor két vagy három bizottság is kijelölhető. A hatáskörrel rendelkező bizottság az ügy gazdája. Állást foglal a napirendre vétel, a módosító indítványok elfogadása tárgyában, a kivételes eljárásban kiemelkedő fontosságú döntéselőkészítő funkciót lát el. Az ügyben hatáskörrel nem rendelkező bizottság, mely más ügyben hatáskörrel rendelkező bizottságként járhat el, ehhez képest csak ugyanolyan jogokkal rendelkezhet, mint a képviselők. Módosító javaslatot nyújthat be, de nem követelheti magának azt a jogot, hogy a más által benyújtott módosító javaslatok támogatása felett állást foglaljon. Új szabályként az eddigi tapasztalatok alapján javaslatunk lehetővé teszi, hogy az előterjesztő az általános vita lezárása után is visszavonhassa — egészen a végsz avazásig — a javaslatát, de a részletes vita lezárását követően erre csak az Országgyűlés hozzájárulásával van lehetőség. Ugyancsak újszerűen szabályozza a javaslat a napirenden kívüli felszólalásokat. A napirend előtt csak a frakció által fontosnak ítélt kérdésben a frakcióvezetők és helyetteseik számára biztosítja a javaslat a felszólalás lehetőségét a frakció nevében. A képviselők felszólalási joga sem csorbul, azonban ők a napirend után kaphatnak szót szinte korlátozás nélkül. Az eddigi gyakorlatunk köv etkezménye az az új szabály, mely szerint az elnök bármely javaslat időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Amennyiben időkeretben történik a tárgyalás, úgy
