Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A települések egészségesivóvíz-ellátását elősegítő 1993-94. évi kormányprogramról szóló országgyűlési határozati javaslat és tájékoztató részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
2015 tisztítási technológia, csak az lenne szükséges, hogy egyegy nagyobb vízművállalat gondozza a kistelepüléseken üzemelő, automatik us működésre kialakítható kis víztisztítókat. Az anyag a vízbázisok védelmével is foglalkozik. Eszerint a hiányos természetes védelmet ki kell egészíteni, vagy a meglévő vízbázist ki kell váltani. A magam részéről egyik megoldást sem tartom elfogadhatónak. A hiányos természetes védelem nem egészíthető ki. Geológiai méretű beavatkozást képtelenek vagyunk megvalósítani, például több négyzetkilométer területű vízzáró réteg létesítésével. Nem állunk olyan jól vízkészletben, hogy állandóan új vízbázisokat keress ünk és tárjunk fel. Egyetlen út: a meglévő vízbázisainkat feltétlenül, bármi áron meg kell védeni a szennyeződéstől. Meglévő ivóvízbázisaink nem reprodukálható kincset jelentenek, értékük pénzben nem fejezhető ki. Alapvetően át kellene gondolni az egész ed digi, több évtizedes vízgazdálkodási problémát és politikát. Az állam és részben a lakosság támogatta a vízellátás fejlesztését, de a csatornázásra már nem maradt pénz, holott a lakosság hajlandó lett volna nagyobb áldozatokat is hozni a vízellátás érdekéb en, s államilag inkább a csatornázást kellett volna - és kellene ma is - támogatni. Sajnos, a jelenlegi önkormányzati törvény még mindig a korábbi szemléletben készült. Változtatni kell az egész szemléleten, így egyetértek Hatvani Zoltán javaslatával, amel y szerint ezt a javaslatot - a kormányelőterjesztést - indokolt lenne visszavonni és átgondoltan újra beterjeszteni. A vízellátás befejezésén túl jelentős anyagi eszközöket kell fordítani - mint említettem - a csatornázásra, a szennyvíztisztításra és a víz készletvédelemre. Ennek érdekében kellene fejleszteni a céltámogatási rendszert, és az 50%nál többet is kellene adni a csatornázási, szennyvíztisztítási és vízkészletvédelmi feladatokra. A vízminőségjavítással kapcsolatosan részemről alapvetően nem értek egyet az új vízbázisbekapcsolási szemlélettel. Ez a téma elsősorban a Békés megyei arzénos vízbázisokkal kapcsolatban merül fel a leghangsúlyozottabban. Itt kell megemlítenem Pelcsinszki Boleszláv és Deme Zoltán javaslatát, amely előirányozza, hogy azoko n a területeken - így például Békés megyében , ahol már elkezdődött egy fontos beruházás, az kerüljön minél előbb megvalósításra, és ennek a pénzügyi fedezete feltétlenül biztosítva legyen. Az arzénes vizekkel kapcsolatban egyébként arról van szó, hogy a megye északkeleti, legsűrűbben lakott része - így Békéscsaba, Gyula - a Körösök hordalékkúpjából nyeri az ivóvizet. Ez a hordalékréteg a geológiai korokban keletkezett, a mai terep alatt 100200 méter mélyen helyezkedik el, jó vízadó réteg, de - a kinyerhe tő víz metángázzal, vassal, mangánnal, arzénnal és, a legutóbbi vizsgálati eredmények alapján, jóddal is - erősen szennyezett. Ezért már több mint tíz éve megkezdődött a kutatás a megye déli részén, az úgynevezett Maroshordalékkúpon, jobb minőségű vízkész letek feltárására. Sikerült is víznyerő területet találni, és ezekben több nagy teljesítményű kúttelep is létesült, összesen mintegy napi 100120 ezer köbméteres kapacitással - elméleti kapacitással. Ezért most, érdekes módon, Békéscsabán és térségében nem építették meg a vas, mangán- és arzénmentesítő víztisztító berendezéseket: a kutakat leállították, és mintegy 20 kilométer távolságról távvezetéken látják el ezeket a városokat relatíve jó minőségű ivóvízzel. Hosszú távon azonban ennek az a súlyos követk ezménye lehet, hogy az igénybe nem vett rétegek vize az új vízbázisok felé fog áramlani, s a ma viszonylag tiszta vizű vízbázisok el fognak szennyeződni. A Körös- és Maroshordalékkúpok között ugyanis nincs geológiai eredetű vízzáró, elválasztó fal. A Maro shordalékkúpon létesült vízbázisok vizében is, eredetileg is kimutatható a minimális arzénszennyeződés. Az elmúlt évek szivattyúzásának hatására máris több méter nyomáscsökkenés észlelhető ezeknél a kutaknál. Így, ha nem is azonnal, de idővel, a szennyeze ttebb vizek átáramlása reálisan várható. Szükségesnek tartom ezért a Köröshordalékkúp vízbázisán a komplex víztisztító műveket megvalósítani, a vízadó réteget folyamatosan igénybe venni.
