Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A kárpótlásijegy-ígérvényről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁNYA GÁBOR (MDF)
1089 földalapot. (Dr. Kávássy Sándor: De nem adja!) Na most, hogy nem adja, mondja Kávássy képviselőtársam, ez egy külön történet. Viszont i lyen vonatkozásban Glattfelder képviselőtársamnak teljes mértékben igaza van, nevezetesen abban, hogy nem kell összekötni a kettőt. Tehát semmi akadálya nincs annak, hogy a termelőszövetkezetek az 500 forintos aranykoronánkénti ígérvény nélkül is a további akban is adják oda használatba a kárpótlásra jogosultaknak a földet. Csak én itt arra utaltam, hogy aki viszont elkülönítetten meghatározott értékre kap és kér ígérvényt, annál viszont adott esetben a fedezetet meg kell teremteni, valamilyen vonatkozásban. Hát fedezet nélkül?… Az elegendő fedezet, hogy ki van jelölve kárpótlásra valami, és közben annak a hasznait meg ő élvezi? Hát akkor ez el kell gondolkodtasson bennünket, mert akkor ő ezért a használatáért fog valakinek fizetni, meg a kárpótlásijegyígérv ény előzetes kézhezvételéért? Mert ha én gazdaként kapok bármelyik cégtől például vetőmagot, hogy most tavasszal elvessem a kukoricát, ideadja ő nekem mint partner, csak azt mondja, hogy itt van, ennyi az ára, meg havonta kérek 1,7 vagy 2,2%os kamatot is. Amíg én le nem szállítom a terményt és el nem számolunk egymással. Tehát itt az én gondom, és ezt mindenképpen meg kell oldani. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. A mezőgazdasági bizottság ülése áthelyeződött a plenáris ülésre. Tisztelt Ors zággyűlés, megadom a szót Kánya Gábor képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Kánya Gábor (MDF) KÁNYA GÁBOR (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eltérően képviselőtársaim némelyikétől, nekem elvi és szakmai kifogásaim vannak a törvénnyel, a törvényjavaslattal szemben, pontosabban eltérő véleményem van. Ezt szeretném elmondani. De előtte néhány mondatot. Nemcsak nekem van eltérő véleményem. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a mezőgazdasági bizottság a benyújtott törvényjavaslato t általános vitára nem tartotta alkalmasnak, és felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy koordinálja a kérdéskörrel kapcsolatosan felmerült észrevételeket, és egy hét múlva, tehát ma tegyen le egy javaslatot a bizottság asztalára. Nyilvánvalóan délután erre sor is kerül, hogy ezt áttekintsük. Miről van szó a törvényjavaslatban? Röviden arról, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek privatizációs hitelhez jutnának ezzel a törvényjavaslattal. (12.20) A kérdés az, hogy szükség vane törvényi szabályozásra - ez az egyik kérdés - egy privatizációs hitelnyújtás kapcsán? Több kérdés is fölmerülhet még. Önmagában ezzel a lehetőséggel nincs semmi baj. Az én problémám ott kezdődik, hogy a törvényjavaslat 4. §a kizárólag a privatizációban történő felhasználásra teszi l ehetővé a kárpótlásijegyígérvényt a szövetkezetek részére. Ez egy korlát. Hat olyan lényeges kérdés köré - nagyon röviden - csoportosítva szeretném elmondani a véleményemet, ami miatt én úgy érzem, hogy a javaslat kiérleletlen, nem teljes körű. Az első: a kárpótlási I. törvényben annak idején szabályoztuk, hogy az állami vállalatok privatizációja során legalább 10%os mértékben el kell fogadni a kárpótlási jegyeket vásárlásként. Ez ma is érvényes. A probléma nyilvánvalóan abból keletkezik, hogy a kárpótlás i folyamat végrehajtása lassú, és ezt valamilyen módon szeretnénk felgyorsítani, hiszen nincs a vásárló tárgyi értékpapír kézben, a szövetkezetek kezében, vagy csak részben van kézben. Kérdés, hogy ezt a gyorsítást ilyen módon célszerűe megcsinálni? É n erre azt válaszolom, hogy azért nem célszerű, mert törvénnyel avatkozunk be egy olyan rendszerbe, amelyet annak idején kormányzati szintű feladattá tettünk, az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe utaltuk, hogy az
