Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZÁJER JÓZSEF, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
979 Időszerű lenne - többek között - kimondani, hogy a büntetésvégrehajtási intézetek a tá rsadalom szerves részét képezik, ezért a lehetőségekhez mérten az elítélteknek, valamint a személyzetnek biztosítani kell a társadalmi életben történő kellő részvételét. Fejleszteni és erősíteni kell a kapcsolatot a büntetésvégrehajtási intézetek és a kül önböző, elsősorban nem állami szervek között, amelyek részt vállalhatnak az elítéltek társadalmi, szociális és egészségügyi problémáinak a megoldásában, e személyek későbbi társadalmi beilleszkedésében - erről a miniszter úr is ejtett néhány szót. Az említett kapcsolatokat konkrét jogok és kötelezettségek felsorolásával intézményesen kellene szabályozni, hogy azok a gyakorlatban is érvényesíthetők legyenek. Továbbra sem látjuk megoldottnak azt a problémát, hogy nincsen megfelelő szelekció az egyes e lítélti kategóriák között. A fiatalkorúakon és a katonákon kívül az elítélteknek legalább két nagy csoportjával kellene külön foglalkozni törvényi szinten. Ezek a hosszú tartamú, az életfogytiglan szabadságvesztésre ítéltek, illetőleg a különösen veszélyes elítélteknek a csoportjai. Mindkét kategória tekintetében létezik olyan Európai tanácsi ajánlás, illetve határozat, amelyet a magyar szabályozás előkészítésekor figyelembe lehetett volna venni. Hiányosságként értékeljük azt is, hogy a javaslat csakúgy, mi nt a régi szabályozás, egyáltalán nem tér ki a büntetésvégrehajtási személyzet alkalmassági feltételeire, képzésére és a velük szemben támasztott egyéb követelményekre. Elegendő itt az ENSZ által a büntetésvégrehajtás területén kidolgozott minimumszabály okra hivatkozni, amelyek rendkívül nagy súlyt fektetnek ezekre a kérdésekre. Úgy véljük, hogy ez a szabályozás elengedhetetlen egy olyan megfelelően képzett személyzeti háttér megteremtésére, amely alkalmas arra, hogy a büntetésvégrehajtás betöltse a fela datát. Itt kell megemlíteni a javaslatnak azt a részét, amely a büntetésvégrehajtásban közreműködő egyéb szervek és szervezetek szerepét rendezi. A javaslat fő elgondolásaival egyetértünk, azt jónak tartjuk, ugyanakkor a konkrét szabályozás kissé elnagyol tnak és hiányosnak tűnik. A börtönmisszió intézményét, illetőleg egyéb szerveknek a jogait pontosan kellene szabályozni annak érdekében, hogy feladatukat zavartalanul végezhessék, és ne a mérlegelési jogkörtől függően vehessenek részt a büntetésvégrehajtá s folyamatában. Tisztelt Ház! A büntetésvégrehajtási személyzetről szóló részeken túl leginkább a pártfogó felügyelet átfogó újraszabályozását hiányoltuk a törvényjavaslatból. Úgy vélem, hogy a pártfogó felügyelet döntő szerepet játszhat a bűnözés elleni küzdelem sikerében. Nem tartom kielégítőnek az egyes részletszabályoknak a megváltoztatását. Magát a pártfogói felügyelet intézményét kellene általában megreformálni, főként arra tekintettel, hogy hatékonysága jelenleg nagyon alacsony. Gyökeres javulást e tekintetben a javaslat elfogadása sem fog hozni. Változatlanul a felügyelet van előtérben a pártfogással szemben. A szabályozás e tekintetben tehát továbbra sem tekinthető kiegyensúlyozottnak. Másrészt a pártfogói struktúra, a pártfogó jogainak és köteleze ttségeinek terjedelme jóval átfogóbban kellene hogy megváltozzon. Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a pártfogónak a büntetőeljárás egész menetében jogokat és kötelezettségeket kell adni. Működjön közre a nyomozásban, segítse az ítélkezést és más, az elj árás alatti tevékenységével is járuljon hozzá az elkövető későbbi társadalmi beilleszkedéséhez. Váljék az eljárás mellékszereplőjéből valóságos és hatékony tényezővé, lássa el azt a közvetítő szerepet, amelyet a törvényhozó neki tulajdonít. Főként a fiatal korúak tekintetében tartanánk szükségesnek ezt a változást, de az egyéb elkövetői kategóriáknál is jótékony szerepet tulajdonítunk neki. A javaslat, a régi szabályozáshoz viszonyítva, minőségileg és mennyiségileg újszerűen foglalkozik az elítéltek emberi j ogaival. A rendelkezésben világosan felismerhető az Európa Tanács
