Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
966 (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos, dr. Szabó Lajos jegyzői helyét Tóth Sándor foglalja el.) Felszólaló: Sasvári Szilá rd a FIDESZképviselőcsoport nevében SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Amikor a 80as évek első felében bevezették az OTKAt, akkor a német rendszer alapján két dolgot felejtettek el részben vagy egészben átvenni. Ez a két dolog az elbírálási rendszer mutatói, a másik pedig az értékelésnek a különböző alapelvei és kritériumai. Ennek a kifinomult rendszerét is érdemes lett volna átvenni a német rendszerből. Erre a jelenlegi törvénytervezetben azonban törekv és van, és azt gondolom, hogy a további működése során ezek a kifinomult sajátosságok még beépülhetnek a rendszerbe. Az OTKAversenypályázat. A versenypályázaton alapuló kutatásfinanszírozás, hadd jegyezzem meg, hogy különösen a végtermék tekintetében álta lában nehezen értékelhető az alapkutatások eredménye. Tehát ez a kutatásfinanszírozás két irányban is érzékeny. Az egyik irány a társadalom, a nyilvánosság, amelyet meg kell győzni arról, hogy a ráfordításokra szükség van, a támogatásokat a legjobbak kapjá k, és a támogatott kutatási programok végrehajtói keményen dolgoznak. (11.30) A másik irány a tudományos közösségek szempontja. Tekintettel arra, hogy a kutatástámogatás léte vagy nemléte kutatói karriereket tesz lehetővé vagy akadályoz meg, egzisztenciáka t támogat vagy tesz tönkre, a korrekt verseny a minőségi kutatást serkenti, az inkorrekt a korrupciót. Az alap működésének elfogadottan tisztességesnek kell lennie a kutatói közösség előtt. Az elfogadás, az elfogadottság feltétele a bizalom, amelyet világo s és széles körben elfogadott szabályok, nyilvános lebonyolítás, a kutatói közösségek részvétele, valamint a döntéselőkészítők és döntéshozók személyes kiválósága és személyes felelősségvállalása alapozhat meg. Ha valahol, akkor itt kell az akadémiai közö sség autonómiáját hangsúlyozni, amibe a magam részéről értelemszerűen beletartozónak vélem az egyetemi, a főiskolai és a kutatóintézeti közösségeket. Az alábbi szempontok szerint fontos még beszélni az állami szerepvállalás mikéntjéről és az értékelés prob lémájáról is. Az állam szerepét vizsgálva célszerű elsősorban az alapkutatások fejlesztésére fordított szerepre koncentrálni, hiszen az alkalmazott kutatások a fejlett ipari országokban a magángazdaságok igényei szerint alakulnak, megteremtve annak anyagi alapjait is a megrendelések révén. Ez ma Magyarországon csak részben teljesülhet. Azt a fajta változtatási rendszert, amelyet a Bay Zoltánalapítvány hoz létre, és amit már más felszólalásomban is említettem, pozitív elmozdulási iránynak vélem. Az állam sz erepét csak bizonyos tekintetben tartom fontosnak, hogy ezen a területen jelen van. A fejlett ipari országok kutatásfejlesztését a szélesedő és egyre erősebb gazdasági verseny diktálja. Így az anyagi keretekben is bővül és belső struktúrájában is változik. Az állam szerepe napjainkban az alapkutatások fejlesztésében a következőkben foglalható össze. A fejlett ipari országok szinte egyik állama sem engedi meg magának, hogy a "mindent támogatunk egy kicsit" beállítódás érvényesüljön náluk. Az állami szerepvál lalás jellemzője, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a prioritást élvező területek kiválasztására, a tudományos programok feltételeinek kialakítására, a műszaki fejlesztési programok tényleges hasznosítására stb. Ezek érdekében pedig gondot fordítanak a tájékoz tatásra, az információáramlásra, adatbankokat hoznak létre, foglalkoznak kutatóképzéssel, kollokviumokat szerveznek bizonyos célcsoportok számára, törekednek a tulajdonjogok megtartása mellett a kutatások nemzetközi megismertetésére és az országok közötti multidiszciplináris hálózat kialakítására. Erre kell törekedni nekünk is. Mindezekhez képest az OTKA meghirdetett céljai a következők - idézem : eredeti, időszerű és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú eredmények létrehozása, valamint fiatal tehetséges kutatók kezdeti lehetőségeinek növelése. Ezek a célok általunk is támogatandó célok. Ennek megvalósítására hozott létre vagy hoz létre most már törvénnyel a magyar Parlament egy
