Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
967 pénzügyi alapot, amelyből azonban gyakorlatilag mindenfélére lehet pénzt igényelni, így az infrastruktúrafejlesztésre, ösztöndíjra, nemzetközi kutatásban való részvételre, publikálásra stb. stb. A felsorolt célok miatt érdemes arról beszélni, ami ma Magyarországon hiányzik. Hiányzik az összehangolt államigazgatási munka, az összehangolt és konszenzuson alapuló tudománypolitika. Ennek hiányát azért szükséges hangsúlyozni, mert az OTKA a tudományos kutatás csupán csak egyik finanszírozási formája és forrása, és nincs kellő és korrekt összhang azokkal a területekkel vagy azo kkal a forrásokkal, amelyek a tudományt, a kutatást érintik. Ezek például a központi műszaki fejlesztési alap, továbbá a forrásokat jelentő minisztériumi kutatási alapok. Miután még nincs államigazgatási összhang, hiába készít el tudománypolitikai elemeket a tudománypolitikai bizottság, a valóságban egy szektorális törvényhozás folyik. Mind a Kömüfánál, mind az OTKAnál, mind a FEFAnál megjelennek az ágazati érdekek, és tulajdonképpen minden érdekelt részterület a maga kis szűk törvényi szabályozását erőlt eti át, illetve ennek a veszélye áll fenn akkor, hogyha nincs megfelelő koordináció ezek fölött. Röviden egy javaslatról szeretnék beszélni, amelyik az OTKA működésével kapcsolatos. Az OTKA jelenlegi működésébe még nem épült be a nyugateurópai és az ameri kai tudományfinanszírozó alapok kulcselemének számító elszámoltatási rendszere. Mivel Magyarországon a tudományos kutatás finanszírozása jórészt decentralizált közpénzekből folyik, az elszámoltatási mechanizmus kiépítése elkerülhetetlen. Ezért lenne érdeme s, hogy a stratégiainak tekintett kutatási folyamatokban a szakértők a külföldön már bevált értékelési módszerekkel végezzék el néhány reprezentatív program értékelését. A programok folytatása vagy más rivális programok beindítása a kapott eredménytől függ jön. Az említett értékelés bevezetése már megtörtént az akadémiai szférában, amikor a hazai kutatóintézetek egy részének eredményességét világították át nemzetközi szakértők. Egy dologgal még kiegészíteném azt, ami a pályázati rendszer elbírálását illeti. Ez pedig az, hogy véleményem szerint minden ilyen elbírálási rendszerben nélkülözhetetlen a külföldi tudósok részvétele. Kikerülhetetlen az, hogy olyan embereket vonjunk be, akik valamelyest el tudnak vonatkoztatni a Magyarországon belül elhelyezkedő tudom ánypolitikai vagy tudományos érdekcsoportoktól, és objektív szempontokat tudnak behozni. Így az egymás közti leosztást ez valamelyest csökkenthetné. Ezért javasoltam azt, hogy az OTKAbizottság a törvény elfogadását követő három éven belül dolgozza ki és a lkalmazza a kutatások eredményességét mérő mutatókat. A nyugateurópai és az egyesült államokbeli tapasztalatok szerint a kutatásfinanszírozás mindjobban összekapcsolódik a felhasznált pénzek hasznosulását mérő rendszer kiépülésével. Ennek során a korábbin ál jóval pontosabb és költségérzékenyebb kép lenne nyerhető a hazai kutatásfinanszírozás jelenlegi mechanizmusának hatásfokáról. Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! Elfogadott, illetve beépített módosító indítványaink alapján támogatni tudjuk ezt a törvényjav aslatot. Egy összegzéssel még hadd éljek. Álláspontom szerint az állami szerepvállalás akkor válhat kerek egésszé az elmondott példákat felhozva, hogyha a prioritások kijelölésével, tehát a tudománypolitikai irányelveknek a magasabb szintre emelésével álla migazgatási összhang és együttműködés alakul ki, illetve olyan háttérszervezések indulnak el, ami már megtörtént az OMFB által kezelt területeken a tudástranszfer intézmények, a kutatási eredményeknek a piacon való hasznosítása szempontjából, és ez a két r endszer kiegészíti egymást. Azokat a célokat, amelyeket ez a törvény megfogalmaz, be kell helyezni abba az összefüggésbe, amely ezeket a területeket összekapcsolja. Tehát az innovációnak a területeivel is. Ehhez szükséges - amit már régóta hangoztatunk , hogy a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó miniszterek, illetve minisztériumi szervezetek komoly munkát végezzenek el, és az ott kialakult összhang alapján alakítsák ki elképzeléseiket. Ez részben megvalósult, részben még hiányos.
