Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - RAB KÁROLY, DR. (SZDSZ)
960 alkalmazott gyakorlat. Ebből a javaslatkörből nemcsak a bizottság és a kollégiumok, de a zsűrik és a szakértők, jótállók adatbankja is feltölthető lenne. (11.00) E javaslatomat a bizottság, illetve az előte rjesztő a kollégiumokra vonatkozóan támogatja. Az OTKAbizottságnál a bizottsági indítványt kompromisszumos megoldásként támogatom, támogatjuk: ez legalább az MTA indokolatlan túlsúlyát szüntetné meg. Különösen addig indokolatlan az MTA, a Tudományos Akadé mia privilegizált helyzete a támogatások odaítélésénél, amíg saját intézményhálózattal is rendelkezik. Itt jegyzem meg, hogy a kutatói szférában működő hatezer tudományos minősített közül négyezer fő dolgozik a felsőoktatásban, ezernégyszáz MTAintézetekbe n és hatszáz fő egyéb kutatóhelyeken. Ennek tükrében nem szerencsés a szektorális osztozkodás az alelnöki funkcióknál - gondolok itt a rektori konferencia vagy az MTA jelölési jogára vagy javaslatára: ez az oktatás és a kutatás korábban is csak részben sik erült kettéválasztását szimbolizálja. Nyilvánvaló, hogy csak kutatva lehet színvonalasan oktatni, és a kutatóintézeti szféra is gazdagodik az oktatásba történő bekapcsolódással. Erről a bizottságban volt is vita, végül egy olyan javaslat született, hogy az eredeti előterjesztéshez hasonló, valamiféle kettős megoldás születnék az alelnökök jelölésénél. Tulajdonképpen ennek igazából nincs olyan nagy jelentősége. Fontosnak tartom - fontosnak tartjuk - a bizottsági indítványban a külföldi szakértők bevonását az OTKAbizottságba a főbb döntések meghozatalánál, de akár a szakterületi kollégiumok munkájába is bevonhatók lennének külföldi szakértők - ami az idegen nyelven történő pályázás kultúráját is terjeszthetné. Lényeges - különösen mai helyzetünkben - a fiatal kutatók támogatása, a hazai karrier elősegítése, a külföldről hazatérők itthon tartása az OTKA bázisaiból finanszírozva, a pályázati célkitűzések megfogalmazásánál. Ilyen értelmű javaslatot tett is Szeleczky Zoltán - amit, tudomásom szerint, a jelentéstől eltérően, nem vont vissza , az eredeti 70. pontra utalok. Ez a délutáni szavazásig talán még tisztázható lehet. Az OTKAbizottság fontos feladata kell hogy legyen még a felhasználás ellenőrzése, értékelése, a pályázatokat elbíráló szakértők jótálló felel őssége. Ehhez kapcsolódva, az OECDjelentéssel is összhangban, fontos feladatnak tartom az OTKAiroda megerősítését, a három szakterületi kollégium megfelelő kiszolgálását - profi kiszolgálását , esetleg más külső szervek bevonását az OTKAiroda munkájána k segítésébe. Összefoglalva: úgy érzem, ez a törvényjavaslat, illetőleg majdan a törvény - a bizottsági módosításokkal, amelyeket, remélem, miniszter úr is támogat majd, illetve néhány, a bizottság és az előterjesztő által már korábban is támogatott indítv ánnyal kiegészítve - jó alapul szolgál a hazai kutatásfinanszírozás fejlesztésére, áttekinthetőbbé, demokratikusabbá tételére, versenyképes kutatóműhelyek kialakulására. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra követke zik, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának szónokaként Rab Károly. Felszólaló: Dr. Rab Károly az SZDSZképviselőcsoport nevében RAB KÁROLY, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyes országok gazdasági teljesítő képességét, versenyképességét, a társadalom kulturáltságát és civilizáltságát egyegy országban alapvetően az határozza meg, hogy mennyi szellemi tőkével rendelkezik. A piaci versenyképességet a világon ma nem az anyaggal, nem a munkával, hanem a termékben
