Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
867 etnikumok azon részei is, amelyeket önálló állammal nem ajándékozott meg a történelem, vagy amelyet az etniku m többségétől országhatárok tartanak elválasztva. Jelen törvénytervezet éppen azt a célt kívánja szolgálni, hogy közösségekként maradhassanak meg és élhessék életüket a Magyar Köztársaság azon állampolgárai is, akik nemzeti vagy etnikai kisebbségként határ ozzák meg önmagukat. A tervezet előírásai alapjaiban jól szabják meg ennek feltételrendszerét, azokat a kereteket, amelyek között a célul tűzött igény érvényesül. Ami persze korántsem jelenti azt, hogy a törvényjavaslatnak minden részletre sikerült optimál is megoldást találnia, hogy szövegének bizonyos pontjain ne lenne csiszolnivaló, hogy ne akadnának benne részek, amelyeket szükségesnek látszik összhangba hozni egymással. Tisztelt Országgyűlés! Tardos Márton képviselőtársam e teremben egy más kérdéssel ka pcsolatban kijelentette: a parlamentáris demokrácia velejárója, hogy a pártok a törvényeket eltérően értelmezik. Én viszont azt vallom, hogy a különböző értelmezések lehetőségének elismerése a parlamenti demokráciának nem szükséges velejárója, hanem vadhaj tása, amelynek kinövését vagy meg kell akadályozni, vagy ha ez valami miatt nem sikerül, akkor le kell azt nyesni. Egy törvény vagy csak egyféleképpen magyarázható helyesen, és akkor nincs jogosultsága az ettől eltérő interpretációnak. Vagy tényleg módot a d többféle értelmezésre, akkor viszont a szövege rossz, pontatlan, ellentmondásos, amelyet sürgősen korrigálni kell. Persze az a célszerűbb, és az esetleges vitákat eleve kiküszöbölő eljárás, ha a törvény alkotása során ügyelünk arra, hogy kristálytiszta é s kikezdhetetlenül egyértelmű legyen annak megszövegezése. Különösen fontos ez a sarkalatos, ezért minsősített többséget igényelő törvények esetében. A most tárgyalt tervezet pedig ilyen. Sokan és sokszor elmondták már róla, hogy többség és kisebbség viszo nyát szabályozza, ezért egyfelől a kisebbségek jogait és e jogok érvényesíthetőségének feltételeit, valamint formáit összegezi, másfelől mindezzel egyszersmind azt a magatartást is minősíti, amelyet a többség a kisebbségek irányába tanúsít. Ez azt is jelen ti, hogy elfogadásával azoknak a törvényeknek a sorába tartozik majd, amelyek közvetve vagy közvetlenül a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgárát érintik. Ezért is elengedhetetlen szövege megfogalmazásának pontossága és az egyes részek tökéletes összha ngjának megteremtése. Ez a követelmény pedig a tervezet bizonyos szerkezeti módosítását, több pontjának tartalmi kiigazítását igényli. Mindenekelőtt két, látszólag elvi, a valóságban nagyon is gyakorlati kihatású kérdés vár eldöntésre. Az egyik a meghatáro zások, a definíciók problémája, amelynek egyértelmű megoldása nélkül a jogalanyiság nem írható megnyugtatóan le vagy körül. Tisztában vagyok vele, hogy a törvényszerkesztő jogtudorok viszolyognak attól, hogy törvénybe definíciók kerüljenek. Álláspontom sze rint viszont bizonyos törvények esetében ez megkerülhetetlen, és ezek közé sorolom a tárgyalt tervezetet is. Csak utalok rá, hogy a személyes adatok védelméről vagy az agrárpiaci rendtartásról szóló elfogadott, valamint a televízióval és rádióval foglalkoz ó leszavazott törvények ugyancsak tartalmaznak definíciókat. De a most vitatott tervezetben is találhatók ilyenek. Véleményem szerint azonban szerkezetileg nem mindig vannak a helyükön, vagy pedig kiegészítésre, illetőleg módosításra szorulnak. Egyébként i s a definíciókat nem feltétlenül általános érvénnyel kell megfogalmazni, hiszen nem véletlenül vált a jogi szaknyelv részévé az a formula, hogy "a jelen törvény alkalmazásában". Nos, a tervezet 1. §ának (2) bekezdése felsorolja azokat az ismérveket, amely eknek együttese a lakosság valamelyik csoportját nemzeti vagy etnikai kisebbséggé teszi. Arra azonban nem tér ki, hogy mitől nemzeti az egyik és mitől etnikai a másik kisebbség. Azaz nem ad, de nem is keres választ a nemzeti vagy etnikai kifejezések tartal mi mibenlétére. Azután: a kisebbség elismerése egyik feltételének minősíti, hogy az érintett népcsoport legalább egy évszázada legyen honos Magyarországon. De melyik Magyarországon? Amelyik 1893ban létezett? Vagy azon a Magyarországon, amely területileg a mai Magyar Köztársaságot jelenti?
