Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PÉLI TAMÁS (MSZP)
858 A cigányságnak kell egy ilyen törvény, pontosabban kell a nemzetiségek és etnikumok helyzetét jogilag rendező törvény. Hiszen a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog alapvető emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet, s amely biztosítja az egyéni szabads ág, az egyéni szuverenitás, valamint a nemzet - mint valódi közösség - típusú szerveződés közötti harmonikus viszonyt. (10.50) Itt azonban meg kell állni egy pillanatra. A szocialisták a kisebbségi kérdés kezelésében kulcsfontosságúnak tartják a politikai, a jogi szakértelem fokozását és az indulatiérzelmi töltés lehetőségek szerinti mérséklését. A cigányság számára az önszerveződéshez, az érdekérvényesítéshez való jog csupán szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel ahhoz, hogy megmeneküljön a fizika i létét fenyegető - elsősorban szociális természetű - gondoktól. Valós érdekei és gondjai mindig a szőnyeg alá lettek seperve. Éppen ezért nagyra értékeljük azt, hogy a törvénytervezet tartalmazza az önkormányzatok, érdekképviseleti szervek létrehozását, s nem vitás, hogy ezek megteremtése egyben a roma emberek politikai és kulturális érettségének fokmérője is lesz. Mindaddig azonban, amíg a kormányzatnak nincs a cigányságot érintő, azonnal elkezdhető válságkezelő programja - és mint tudjuk, nincs , addig nem elégedhetünk meg az önkormányzati és egyesületi szerveződés jogi lehetőségének biztosításával. Síkra kell szállnunk a cigányságot és mindenki mást is fokozottan terhelő munkanélküliség csökkentéséért, a családok biztonságáért. A demokráciában az ember eknek nemcsak jogokat, hanem átképzést, gazdaságosan működő munkahelyek megteremtését, vállalkozásbarát adórendszert és mindezeken keresztül biztos megélhetést kell teremteni. Ne csak jogegyenlőséget teremtsünk ebben az országban, hanem esélyegyenlőséget i s! Talán ez az a gondolat, ami leginkább megkülönbözteti elvbarátaimmal a mi nézetrendszerünket a pusztán polgárjogi nézőponttól. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A másik gondolatkör, amit szeretnék önöknek kifejteni, a törvény végrehajtásának pénzüg yi garanciáival függ össze. Megengedhetetlen, hogy a garanciák többségét az állam átháríthassa az önkormányzatokra - figyelembe véve az ország teherbíró képességét. Fontos lenne bizonyos alapkérdésekben rögzíteni az állami garanciákat: határidőket kitűzve, konkrét állami felelősségvállalásokat rögzítve. Nem tűnik megfelelőnek a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok induló vagyonának biztosítása sem. Nagyon problematikus, hogy a helyi önkormányzatok hajlandók leszneke használatba átadni vagyonuk egy r észét. Kidolgozatlan a nemzeti és etnikai kisebbségi alap elosztási kritériumrendszere, a kuratórium összetétele is. Javaslom: a törvénytervezet további kimunkálása során vegyenek fontolóra négy, a pénzügyi garanciák megteremtését szolgáló megoldást. A magyar állam egyszeri alkalommal, a kisebbségi országos önkormányzat megválasztására leadott szavazatok arányában, induló vagyonhoz juttathatná a kisebbségek országos és helyi önkormányzatait, hasonlóan a pártok működésének elindításához. Lehet ez föld, épületvagyon, tőkevagyonhozadék vagy más, egyéb vagyonforma. A második: a folyó finanszírozást biztosító nemzeti, etnikai kisebbségi alap működési elvei és kuratóriuma összeállításának rendje kerüljön be a törvény szövegébe - 62/3 ez egyébként. Az állam á ltal az óvodai, az anyanyelvi iskolai oktatáshoz biztosított normatív támogatást - 6/2 - mindenkor az a szerv kapja meg, amely az iskolafenntartói jogokat gyakorolja. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat az iskolafenntartó, akkor a normatív állami támogatást közvetlenül ő kapja meg. Mivel a személyi jövedelemadó 30%a helyben marad a helyi önkormányzatoknál, célszerű lenne, ha még további 20%a maradna ott olyan településeken, ahol kisebbségek élnek. Persze, az a helyzet, hogy törvényi garanciákkal megoldani mindezt nem biztos, hogy lehetséges lesz. Egy hátrányos helyzetű országban, hátrányos helyzetű kisebbségként, valódi erkölcsi biztosítékok híján - hadd legyek pesszimista - valódi megoldás nincs.
