Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PÉLI TAMÁS (MSZP)
855 Részemről néhány módosító javaslattal elfogadom a törvényjavaslatot - az én módosító javaslataimmal , és azt a Parlamentnek is elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Péli Tamás a Magyar Szocialista Pártból. Felszólaló: Péli Tamás (MSZP) PÉLI TAMÁS (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előttem szólók sok olyasmit elmondtak, amit nekem itt meg kell ismételnem, de nem tudok lemondani erről, hisz az információk véleményem szerint nagyon fontosak, mert ezek birtokában tudnak helyesen megítélni majd egy népcsoportot, amelynek nevében most szólni kívánok. Köszönöm Kávássy Sándor képviselőtársamnak mindazt, amit elmondott, sok dologban egyet kell hogy értsünk. 155 évvel ezelőtt - öt nap híján - a magyar történelem legdicső ségesebb napjai kezdődtek. Nagyon örülök, hogy a nagy ünnep előtt a Parlament ismét tárgyalja a nemzeti és etnikai kisebbségi törvénytervezetet, amely egyedülálló és kiváló alkalom számomra, hogy egy 570 esztendős üzenetet oszthassak meg önökkel. Nagyon ré gen kell ezt kezdenem, de múltkorjában sokan nem voltak itt, amikor a cigányság eredetéről, európai történelméről dr. Antall József - akkor történész - 1957ben írt tanulmánya alapján elmondtam egykét fontos momentumot. Most a magyar vonatkozású események et ismertetném önökkel, melyeket részben az ő segítségével, részben pedig saját kútforrásokból merítettem. Zsigmond németrómai császár, magyar király 1422ben menlevelet adott az akkor már jelentős csoportokban hazánkba menekülő cigányoknak. Itt kell megj egyeznem, hogy a a cigány nép ebben az időben már mintegy 600 esztendeje elhagyta őshazáját, Indiát, illetve Pandzsábot, vagyis az 5 folyó völgyét. A muzulmán félholdtól menekült a kereszt fénye felé, s akkor úgy tűnt, új hazára lelt. A menlevélben lehetős éget, jogot kapott mesterségeinek gyakorlásához és a letelepedéshez. Az akkor ideérkezett cigányok leszármazottai azok, akik ma mintegy félmillióan élnek Magyarországon, akik kettős identitásúak, vagyis cigányok és magyarok. A magyarországi reneszánsz idej én igazságos Mátyás uralkodása alatt kiváló fémművesként, udvari zenészként, kőművesként voltak a birodalom hasznos alattvalói. A híres fekete seregben fontos szerephez jutottak mint napra- és tettre kész fegyvermívesek. Az akkori Magyarország szerette eze ket a jókedvű, szabad embereket. Aztán jött a nemzeti tragédia, amit hazánk soha nem tudott kiheverni, az ország három részre szakadt, mindenki ellenség lett, a legjámborabb lény is megvadul, ha sarokba szorítják, tehát ha több sebből vérzik. Drága és közö s hazánk ekkor roppant össze s nem tudta tolerálni a másságot, nem voltak olyan etikai kondíciói, hogy a másságban ne az ellenséget lássa. Ettől számítva a cigányság sorsa a peremre szorultság, a megvetés, a pogromok, a menekülés. Ismét fut, bújik, és most már nincs hová, hiszen a művelt Európa még ennél is borzasztóbb lehetőségeket kínál. Például Franciaországban a XVI. században Liontól Dijonig majd minden fára felakasztottak egy cigányt. Angliában a levágott fülekért fizettek, és sorolhatnám még a borzal makat. Hogy földhöz jusson szeretett hazájában, hogy röghöz kössék, erre semmi remény, hisz ez az az időszak, amikor hatalmas termőföldek vadulnak el, mikor egy virágzó mezőgazdaság, mely minden itt élő embernek kenyeret adott - vagyis négymillió embernek Mátyás király uralkodásának idejében , nemcsak politikai, de biológiai dzsungellé is válik. Néhány évtized alatt erkölcsileg és gazdaságilag is lezüllesztett országban nem találta helyét egy olyan kise bbség, amely ugyan vallásában közös volt a többségi nemzettel, de megjelenésében,
