Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
854 Az elmúlt é vtizedekben a sors különösen kegyetlen arcát fordította feléjük. Kitelepítések és egy sor nemzetiségi identitásukból eredő megkülönböztetés volt az, amely a már amúgy is nyomorúságos körülményeket még elviselhetetlenebbé tette. A magyar Parlamentnek az a f eladata, hogy ezzel a törvénnyel megszüntesse azt az igazságtalanságot, ami történt, helyreállítsa a jogaikat, hogy kulturális, nyelvi és művészi értékeiket, hagyományaikat segítsen megőrizni, és hogy hozzásegítse őket ahhoz, hogy nemzetalkotó állampolgáro kként megtalálhassák helyüket társadalmunkban, és hogy az életfeltételek területén egy méltányos, emberhez méltó szintre juthassanak. Igen tisztelt elnök úr! Tudatában vagyunk annak, hogy napjainkban földrészü nk szinte valamennyi területén kulcskérdéssé vált a nemzetiségi és etnikai kisebbségek kérdése, és aktív részévé vált biztonságpolitikánknak. A nemzetiségi jogok megnyugtató rendezése alapvető emberi jogi kritérium is. Amennyiben ezt elmulasztjuk, amennyib en ezt háttérbe szorítjuk, úgy ez egy sor szomorú és tragikus példa által dokumentálva - mind Európában, mind egyéb földrészeken - tragédiákat okozhat. Ez a törvény azon demokratikus folyamatok sikeréhez járulhat hozzá, amelyek egész Európa számára nagy fe ladatot jelentenek. A nemzetiségek jogait Horvátország és Szlovénia törvény keretében, Ukrajna deklaráció keretében biztosította. Meg vagyok győződve róla, hogy az európai integráció és közös Európaház létrehozása az emberi jogok megnyugtató biztosítása, illetve a kisebbségek jogainak megnyugtató biztosítása nélkül nem megoldható. E megoldáson fáradozik egy sor nemzetközi szervezet is, mint például az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság illetékesei, illetve az Európa Tanács által létrehozott kis ebbségi charta, amelyek a legmegfelelőbb garanciák biztosítására hivatottak. Az európai országok közül Magyarország elsőként lett tagja az Európa Tanácsnak, és ezáltal csatlakozott az európai kisebbségjogi konvencióhoz. (Horvát nyelven folytatja beszédét. - A képviselők szinkrontolmácsolásban hallgatják) (10.30) A magyar fordítás: Nem lehet nem figyelembe venni, hogy a nemzeti kisebbségek és etnikai kisebbségek már eleve kedvezőtlen helyzetben vannak az anyanyelvnemzethez viszonyítva. Anyagi, erkölcsi és po litikai eszközökkel kell szavatolni anyanyelvoktatásukat, kulturális és művészeti életük ápolását, nemzeti szokásaik ápolását. Véleményem szerint a törvény által szavatolt feltételek, a kisebbségi csoportok települési önkormányzatai, a településrészek önko rmányzatai, a kisebbségi szószólók ezt szavatolják. De maga a szavatolás nem sokat ér költségvetési háttér nélkül. Komoly aggályaim vannak, ami a törvény pénzügyi fedezetét illeti. Ugyanis nagyon szűkös az a pénzkeret, melyet eddig a költségvetés a nemzeti kisebbségek számára szavatolt. Az 1993. évi költségvetés a törvényben szereplő megoldások számára több módot nyújt. Hosszú távon kell ugyanis biztosítanunk a rádió- és televízióműsorszórást, biztosítani az anyaországgal való kapcsolatokat, anyanyelvű tan árokat, akik a nemzeti általános és középiskolákban, valamint egyetemeken oktatnak. A Magyar Köztársaság e törvénnyel azoknak az országoknak a sorába kerül, melyek már régen a demokrácia útját járják, így kapcsolódva be a páneurópai folyamatokba, melyek mi nden ember számára biztosítják a szülőföldön való békés életet, etnikai identitásuk korlátozás nélküli ápolásával. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Állást kell foglalnunk a tény mellett is, hogy határainkon kívül, a szomszédos országokban nagy számban él a magyar nemzeti kisebbség. Életüket figyelemmel kísérve, csak akkor lesz erkölcsi jogunk érdekeik támogatását követelni, ha a határainkon belül is szavatoljuk a nemzeti kisebbségek jogait, éspedig európai szinten.
