Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
838 Igen. Módosító javaslatot azért nem tudunk bemutatni, mert éppen ennek a z egyetemnek a státusa, sajnos, még mindig nincs rendben. Én csak azért szólaltam most fel, hogy a felzárkózáshoz hozzátartozik az is, hogy legalább minimális számban lehessen Magyarországon is nem állami egyetem. Nyugaton 2030 nem állami egyetem van egyegy országban, nálunk ezt az egyet - illetve van még 3 műszaki és egyéb rendeltetésű , ennek a segítését kérem, hogy legalább ez az egy humán egyetem is talpra tudjon állni, és a szülők elvárásait is tudjuk teljesíteni. Ennyit kívántam mondani, köszönöm s zépen, és a javaslatot elfogadni javaslom. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. A jegyzőkönyv számára megjegyzem, hogy a képviselő úr független képviselőként szólt, a független képviselőcsoport szónokaként, mert a kisgazdapárti képv iselőcsoportnak nem tagja, onnét szólásra senki nem jelentkezett. Következik Jánosi György képviselő úr a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja részéről. Felszólaló: Dr. Jánosi György az MSZPképviselőcsoport nevében JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! A felsőoktatásban közvetlenül érintett rétegek szempontjából fontos és sürgős törvényjavaslatot tárgyalunk. Fontos ez a javaslat egyrészt azért, mert rögzíti azokat a stratégiai fejlesztési célokat, amelyek a felsőoktatás egész rendszere e lőtt állnak, és amelyek a felsőoktatás jövőjét határozzák meg. De fontos azért is, mert az oktatás és a felsőoktatás jelenlegi helyzetében örülnünk kell minden törvényben szabályozott pénzügyi forrásnak, amely segítheti a felsőoktatás előrelépését. Sürgető a törvényjavaslat, hiszen felsőoktatási intézmények rajtra készen várják, hogy minél előbb felálljon az alapot kezelő bizottság, minél előbb megszülessenek a pályázatok, hogy időben a megfelelő fejlesztési forrásokhoz juthassanak. A kivételes eljárás szab ta keretek között én néhány problémára szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét. Olyan problémákra, amelyek szempontként megjelenhetnek a törvényjavaslat, illetve a módosító indítványok szavazásakor, illetve olyan problémákra, amelyek talán szerepet játsz hatnak a bizottság működési szabályzatának megállapításakor, illetve a pályázatok kiírásakor is. Mindenekelőtt sajnáljuk, hogy ezt a törvényjavaslatot nem előzte meg, nem tudta megelőzni a felsőoktatási törvényre vonatkozó kormányelőterjesztés. Sajnáljuk azért, mert annak a törvénynek kellene igazán meghatározni a fejlesztés stratégiáját, együtt a Felsőoktatás fejlesztése 2000ig című koncepcióval. Ennek kellene az igazi célokat, prioritásokat, hangsúlyozott stratégiai pontokat, kitörési pontokat rögzíteni . Reményeink szerint ettől a törvényjavaslattól várható az is, hogy elindítja a felsőoktatás strukturális és szerkezeti átalakításának kellően radikális folyamatát. Hiszen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi széttagolt felsőoktatási rendszer nem tudja kellő haté konysággal felhasználni a költségvetés által biztosított pénzügyi kereteket. Így forráshiánnyal küszködnek a felsőoktatási intézmények, különösen a működési kiadások területén. Miért mondom ezt el? Azért, mert félő, hogy a Felsőoktatási fejlesztési alap fe lhasználása területén tovább folytatódik az a hagyomány, amelynek jeleit az elmúlt időszakban megfigyelhettük. Az a hagyomány, hogy intézmények olyan pályázatot nyújtanak be, amelyek csak részben szolgálják a fejlesztési feladatokat, ugyanakkor lehetővé te szik azt, hogy finanszírozzák a működési kiadásokat, azokat a működési kiadásokat, amelyeket a költségvetési törvénynek kellene igazából biztosítania az intézmények számára. A felelősség természetesen nem ruházható ebben a kérdésben a felsőoktatási intézmé nyekre. A felelősség minket terhel, hogy ebben az évben sem tudtunk megfelelő forrásokat biztosítani,
