Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A kisvállalkozói garanciaalapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - TARDOS MÁRTON (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NÉMETH BÉLA (FKgP)
826 Felszólaló: Tardos Márton az SZDSZképviselőcsoport nevében TARDOS MÁRTON (SZDSZ) Elnök Úr! Képviselőtársaim! Egyetértek azzal, ami eddig elhangzott, hogy ez a törvény önmagában véve nagy jelentőségű törvénnyé válhat. A k ülönbség a között, amit én és amit az előttem szóló képviselő kollégám mondott, annyi csak: ő biztosítva látja azt, hogy ez a lehetőség valóra is fog válni. Két ok van, ami miatt egy nagyon lényeges törekvése a Kormánynak nem valósult meg eddig. Nevezetese n az, hogy gombamódra szaporodjanak a kisvállalkozások az országban, és a korábban állami tulajdonban lévő nagy vagyonok aktívan vegyenek részt az ország fejlődésében: nincs olyan vállalkozási kedv és a vállalkozók, a potenciális vállalkozók nincsenek arra ösztönözve, hogy részt vegyenek ebben az akcióban. Ez a kisvállalkozói garanciaalap módot adhat arra, hogy ez a változás bekövetkezzék. És, ha nem is lesz képes arra, hogy az országot úgy alakítsa át, ahogy az az MDFprogramban szerepel - hogy csupa kisvá llalkozóból álljon, és minden gazdasági vállalkozás kisvállalkozásban történjék , nagyon üdvös lenne, ha legalább elindulna egy nagy konjunktúra a kisvállalkozások terén. Ma azonban ez az alap erre még nem alkalmas. Nem alkalmas azért, mert túl sok megköt öttséget tartalmaz, mert nagyon sok adminisztratív kötöttséget ír elő, és legvégső fokon azért, mert nagyon kevés pénz áll mögötte. Ameddig a költségvetést nem sikerül úgy átcsoportosítani, hogy az adminisztratív költekezések oldaláról a tényleges vállalko zások fejlesztésére tudjuk fordítani az adófizetők pénzét, addig lehet alapokat teremteni, de nem lehet alapokkal eredményeket elérni. Ez a törvény nem ad módot arra, hogy a költségvetési arányokon módosítsunk, hogy olyan javaslatokat tegyünk, amelyekkel e nnek az alapnak a nagyságát - minőségileg és nagyságrendileg - növelhetnénk, ezért az alapot, a módosító javaslatokkal együtt, el fogjuk fogadni - de nem tekintjük megoldottnak a kérdést. Úgy gondoljuk, hogy az országnak sokkal több pénzt, sokkal több ener giát kellene fordítani a kisvállalkozások támogatására, a kisvállalatok ösztönzésére - és ebben a jelenlegi körülmények között az alap még csak egy nagyon szerény szerepet fog tudni játszani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Megkérdezem a független kisgazda képviselőcsoportot, ki kíván nevében szólni… Megadom a szót Németh Béla képviselő úrnak. Felszólaló: Németh Béla a független kisgazda képviselőcsoport nevében NÉMETH BÉLA (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most ak kor a kérdésem, hogy a Független Kisgazdapárt nevében én szólhatok… (Az elnök bólint.) Köszönöm szépen. A törvénytervezettel kapcsolatban elmondottakkal én is egyetértek. Mi is támogatjuk, maximálisan támogatjuk ennek a törvénytervezetnek a gyors és minél előbbi elfogadását, tekintettel arra, mi is úgy érezzük, hogy ennek a törvénynek az elfogadása a kis- és középvállalkozók hitelhez való jutását elő fogja segíteni. Engedjék meg azonban, hogy ezzel kapcsolatban egykét gondolatot fölvessünk, amennyiben ez a törvénytervezet elfogadásra kerülne. 1.A részvénytársaságtól hitelgaranciát kérők teljes köre jogosulte garancia igénybevételére? Ez az első kérdésünk. 2.Amennyiben e kör korlátozott, milyen szempontok játszanak közre a garancia odaítélésében? 3.A hitelg aranciát igénylő kis- vagy középvállalkozás eredményessége, a hitel nagysága, a vállalkozás alapítótőkéje, vagyona vagy más tényezők alapján történik a hitelgarancia megadása? E kérdéseket, amelyek a hitelgarancia odaítélésénél fontosak lehetnek, a törvény javaslat nem szabályozza, tehát törvényi automatizmus nem játszik szerepet. Ez bizonyos szempontból az
