Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR (független)
821 megérdemelne egy misét, hogy érdekes módon a társadalombiztosítási ellátások részükre megállapítása után egyre nagyobb számban rehabilitálják önmagukat, vagyis elhelyezkednek alkalmi jövedelemforrást találva, vagy akár vál lalkozói igazolványt váltanak, vagy más önálló tevékenységet végeznek. Gondolok itt a mezőgazdaságra is. Engedjék meg, hogy kijelentsem: mindezek abból a helytelen szemléletből, szabályozásból fakadnak, ami azt vizsgálja, hogy mi veszett el a munkaképesség ből, és ezt preferálja. Nem azt, hogy mi maradt meg, hogyan lehetne azt az egyén és a társadalom céljaival összhangban hasznosítani, és ezt átképzéssel, anyagi ösztönzéssel, az egyéni érdekek fenntartásával is felhasználni, ehhez a legjárhatóbb utat megtal álni. Az alap pénzügyi vonatkozásaival nem kívánok foglalkozni, ezt megtették képviselőtársaim. Ez a rövid eszmefuttatás is jelezheti, hogy itt nemcsak a szűken vett foglalkoztatási rehabilitációról, a rehabilitációs alap törvényi szabályozásáról van szó, hanem komplex jogi, orvosi, társadalombiztosítási, szociális, munkaügyi és még egyéb kérdések minél előbbi napirendre tűzésétől sem lehet eltekinteni. Ennek kifejtésére most nem vállalkozhatom, de jelzését mindenképpen indokoltnak tartom, és az illetékesek figyelmébe ajánlom. Félek, hogy az előzőkben felsorolt nehezítő tényezők, kételyek jelentősen mérséklik az előterjesztett törvényjavaslat kétségtelenül humánus célkitűzéseinek a megvalósítását, jövőbeni eredményességét. Mindezek ellenére a törvényjavaslat ot általános vitára, majd elfogadásra alkalmasnak tartom, de ismételten hangsúlyozva a kérdés komplex szemléletének későbbi napirendre tűzését is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy az MSZP képviselőcso portja nevében kíváne valaki felszólalni. Nem. A FIDESZ képviseletében? Nem. A Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében? Nem. A pártokhoz nem tartozó képviselők közül megadom a szót Balogh Gábor képviselő úrnak. (17.50) Felszólaló: Balogh Gábor a függet len képviselők részéről BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1981 az az év, amelyet az ENSZ közgyűlése a rokkantak nemzetközi évének nyilvánított a teljes részvétel és az egyenlőség jegyében, továbbá azért, hogy - szó sze rint idézem a dokumentumot - átfogó nemzetközi akcióprogram szolgálja azt, hogy nemzetközi és nemzeti szinteken hatékony intézkedések szülessenek a rokkant személyek társadalmi életben és a fejlődésben való teljes részvételének megvalósítása, valamint az e gyenlőség elérése céljából. Az események nem előzmények nélkül történtek. Már korábban is számos alkalommal foglalkoztak dokumentumok a rokkantak sajátos participációs és integrációs problémáival. Emlékeztetőül utalnék az 1955. és az 1975. évi ajánlásokra. Ezek előkészítették az utat a nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO 159es számú egyezményéhez, amelyet A szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) címen 1983. június 20án fogadott el a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia, s amely hazánkban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1985. évi 9es számú törvényerejű rendelete nyomán lépett hatályba. Az említett dátumok jól reprezentálják, hogy a felismerés nem az utóbbi évek terméke. Már korábban is egyre nagyobb igény mutatkozott, hogy a rokkant személyek valamennyi kategóriája számára mind a városokban, mind pedig a falusi környezetben egyenlő lehetőséget és elbánást biztosítsanak a foglalkoztatás és a közösségbe való beilleszkedés vonatkozásában. Az egyezmény 1. cikke definiálja, hogy a szakmai rehabilitáció szempontjából a rokkant személy olyan egyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra
